Célkitőzés: Jelen dolgozatunkban a teljesítmény-volumen korlát (TVK) 2010-2012. közötti, a degresszív elszámolás irányába tett visszavezetését kívánjuk bemutatni. Adatok és módszerek: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) küldött jelentéseken alapulnak és mindenhol az aktív fekvőbeteg szakellátásra vonatkoznak. Elemzésünkben elsősorban a 2009-2012. közötti időszakot vizsgáltuk. Eredmények: A részlegesen (előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény [EMAFT] vagy degresszív TVK révén) kifizetett aktív fekvőbeteg súlyszámok aránya az összes súlyszámon belül igen eltérő volt. Az EMAFT esetében 2009-ben a finanszírozott országos teljesítmény 25-30%-a került a lebegődíjas elszámolás alá. A degresszív TVK esetében pedig 2011-től a finanszírozott országos teljesítmény 1-7%-át számolták el a degresszív sávban, előre kiszámítható, 45.000,- Ft/súlyszám értékkel. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ számára a legnagyobb veszteség (2,1 milliárd Ft) a 2009. évben keletkezett, amikor év közben vezetették be az EMAFT rendszert. Bár 2010-ben és 2011-ben a PTE finanszírozási vesztesége mérséklődött 2009-hez képest, azonban még mindig igen magas volt (1,46 illetve 1,3 milliárd Ft). A részleges finanszírozás hatására 2004-2012. között a PTE 8,1 milliárd forintos bevételkiesést szenvedett el. Következtetés: Az EMAFT alkalmazása kiszámíthatatlanná tette az intézmények finanszírozását. A degresszív TVK 2011-es ismételt alkalmazása révén kiszámíthatóbbá vált az intézményi finanszírozás, ugyanakkor a forráskivonás mértékét csak csökkenteni sikerült, de megállítani nem.