Az emberi daganatok kb. 15%-t vírusok okozzák. A daganatkeltő vírusok közé tartozik a humán papilloma vírus (HPV), melynek szerepét először a méhnyakrák kialakulásában igazolták. A HPV azonban nem csak a méhnyakrák, hanem egyéb daganatok, így a hüvely, a penis, a végbélnyílás, a szájüreg-garat, a gége és légutak daganatainak keletkezésében is kisebb arányban szerepet játszik. A HPV 100 feletti altípusa ismert emberben, melyeket a daganatkeltés szempontjából ún. kis kockázatú (HPV 6, 11 szemölcsöket okozó), illetve nagy kockázatú (HPV 16, 18) típusba soroljuk. A HPV-vel fertőzött betegeknek csak kis százalékában alakul ki karcinóma, többségükben a vírusfertőzést sikeresen legyőzi a szervezett immunrendszere, ugyanis a daganat kialakulásában számos egyéb tényezőnek van szerepe. Az állandósult fertőzéseknek is csak 8-10%-a vezet rákelőző elváltozások vagy karcinóma kialakulásához. A HPV fertőzés elsősorban nemi úton terjed. A szexuális kapcsolat során a férfiak is fertőződhetnek, majd továbbadják a fertőzést partnerüknek. A HPV fertőzés elleni védekezés egyik sikeres módja a vakcina alkalmazása, mely a leggyakoribb és a daganatkeltés szempontjából legveszélyesebb, "nagy kockázatú" HPV 16 és 18-as típusok egyes összetevőit tartalmazza. Az ún. négy komponensű oltóanyag, a szemölcsöket okozó HPV 6 és 11-es típus ellen is véd. A vakcinában azonban nem a teljes vírus, csak annak a leginkább immunogén fehérjerésze van jelen. Fontos azonban, hogy a védőoltás sem mentesít attól, hogy a megfelelő korú hölgyek a rendszeres citológiai szűrővizsgálaton résztvegyenek, hogy az esetlegesen jelentkező korai méhnyakelváltozások felismerésre kerüljenek.