A nőgyógyászati sejtminták HPV tipizálásának jelentősége és gyakorlata a Szekszárdi HPV Centrum és a TMÖK BJK Patológiai Osztályának anyaga alapján / Bogner Barna [et al.]
Bibliogr.: p. 285. - Abstr. hun., eng.
In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2010. 1. évf. 4. sz., p. 278-285. : ill.
A magyarországi méhnyakrákos halálozás 3,5x haladja meg az európai átlagot. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szervezett szűrésben való részvételi arány rendkívül alacsony - 5%-os. A méhnyakrák szempontjából veszélyeztetett nők kiválasztásában a nemzetközi szakmai ajánlásoknak megfelelően végzett HPV meghatározás is fontos szerepet játszhat. A Szekszárdi HPV Centrum anyagán keresztül vizsgáltuk a HPV meghatározás hazai gyakorlatát, emellett az eltérő magas rizikójú HPV törzsek, és az ezek által okozott citológiai és szövettani elváltozások előfordulási gyakoriságát. Eredmények: 1./ A HPV meghatározás a nemzetközi ajánlásokkal ellentétben többségében 30 év alatti nőkben történik. 2./ A nem 16/18-as magas rizikójú HPV (hrHPV) típusok előfordulása meglepően gyakori. 3./ Invazív carcinoma a nemzetközi adatokkal egybehangzóan nálunk is csak 21 évnél idősebb nőknél fordult elő és ezek egyikének hátterében nem 16/18-as hrHPV-t mutattak ki. 4./ Amennyiben a citopatológus javasolta a HPV meghatározást csaknem mindig-, ha azonban a vizsgált személy vagy a nőgyógyász kérte, akkor csak az esetek 2/3-ban igazolódott HPV fertőzöttség. Következtetések: A HPV meghatározás a méhnyakrák szűrésnek és a HPV által okozott daganat megelőző vagy daganatos elváltozások kezelésnek fontos eszköze. Ugyanakkor az opportunisztikus (nem szervezett szűrés keretében vagy orvosi javaslat alapján) történő HPV meghatározás - különösen 30 év alatti életkorban - nem támogatható, mivel fölösleges aggodalmat és esetleges túlkezelést eredményezhet. A HPV meghatározástól - magas költsége miatt - nem várható, hogy a kiugróan magas hazai méhnyakrákos halálozást számottevően csökkentse. Ez sokkal inkább a szűrésben részesülők arányának drasztikus növelésétől várható, melyben a kenetvételre kiképzett védőnők szerepe kiemelkedő jelentőségű, ők ugyanis elérhetik azokat a nőket, akik maguktól nem mennének el szűrésre vagy akik számára az opportunisztikus szűrési lehetűségek nem hozzáférhetők. Végül megállapíthatjuk, hogy a nem 16/18-as magas rizikójú HPV típusok gyakori előfordulása miatt a védőoltástól még a célpopuláció teljes lefedettsége mellett sem várható, hogy a méhnyakrákot teljesen eradikálja, ezért a szervezett szűrésben való részvétel az oltásban részesült nők számára is elengedhetetlen fontosságú.