Az egészségügyi szimuláció az elmúlt években egyre nagyobb teret nyer nem csak az orvos, hanem más egészségügyben dolgozó szakemberek képzésében komplex, nehezen megvalósítható tevékenységek gyakorlásában. Célunk megvizsgálni, hogy a valamennyi egészségügyi dolgozó számára alapvető fontosságú elsősegélynyújtás keretében az alapszintű újraélesztés (BLS) részfeladatainak és folyamatának elsajátításában a valósághű szimulációnak milyen jelentősége van a hallgatók körében. Keresztmetszeti vizsgálatunk keretében 170 fő hallgató került bevonásra a képzési programba. A 10 csoport közül 5 kísérleti és 5 kontroll csoport került random módon létrehozásra. A kontrollcsoportban hagyományos módon, míg a kísérleti csoportban a szimulációs lehetőség valósághű kihasználásával került a képzés megvalósításra. A képzés mindkét esetben azonos elméleti és gyakorlati óraszámot tartalmazott (14-14 óra). A teljesítmények mérésére standardizált mérőeszközt használtunk 10 pontos skálával. Az adatok rögzítése és elemzése SPSS 13.0 szoftver segítségével történt. Az elemzéshez khi-négyzet próbát használtunk. A szignifikancia szintet 0,05-ben határoztuk meg. A BLS eredményei, egy segítségnyújtási feladat és feed-back alapján kerültek az eredmények értékelésre. Azok a hallgatók, akik számára magasabb valósághűségű gyakorlási lehetőséget biztosítottunk az órákon, nem értek el összességében jobb eredményt a vizsgán, mint azok, akik speciális szimulációs formák nélkül tanultak. Ugyanakkor a BLS gyakorlati feladat megoldása során az esetcsoport tagjai nagyobb arányban hajtották végre korrekt módon részfeladatokat pl.: légzés vizsgálat.