Az utóbbi években a térd elülső keresztszalag pótlások száma növekvő tendenciát mutat, és a beavatkozással szembeni elvárások mind a betegek, mind a sebészek, gyógytornászok részéről egyre növekednek. Az intézetünkben 2009-2010 között 20 izolált elülső keresztszalag sérültet vizsgáltunk, akiknél artroszkóposan végeztünk keresztszalag pótlást. 18 esetben autológ semitendinosus ínnal, két betegnél semitendinosus és gracilis ínnal történt a pótlás, minden esetben a graftot femoralisan endo-buttonnal, tibialisan ács kapoccsal rögzítettük. Az átlagéletkor 35 év, 15 férfi és 5 nő. A műtétet követően átlag 12 hétig proprioceptív tréninget is magában foglaló gyógytornát végeztek. A felmérést Bretz típusú stabilométer segítségével végeztük, az így nyert adatokat táblázatban rögzítettük és kétmintás T-próbával elemeztük azokat. A feldolgozott adatok alapján nem találtunk szignifikáns különbséget a kontrollként használt ép, és az operált végtagok dinamikus és statikus egyensúlyi paraméterei között. A megfelelő műtéti technika és az azt követő rehabilitáció rendkívül fontos a sikeres keresztszalag pótláshoz, és ebben a propriocepció visszaállításának és fejlesztésének mind preventív, mind rehabilitációs területen kiemelt jelentősége van.