Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=105932
MOB:2013/1
Szerzők:Papp János; Kiss Ákos; Bársony Péter; Shaikh, Shoaib; Farkas Tamás; Német Gyula; Szentgyörgyi Piroska; Bolyos Aranka; Borbás Éva; Réti Gyula
Tárgyszavak:EMPYEMA; MELLKAS BETEGSÉGEI
Folyóirat:Gyermekgyógyászat - 2013. 64. évf. 1. sz.
[https://orvositudasbazis.eu/]


  A videó asszisztált torakoszkópia szerepe az empyema thoracis kezelésében / Papp János [et al.]
  Bibliogr.: p. 29. - Abstr. hun., eng.
  In: Gyermekgyógyászat. - ISSN 0017-5900. - 2013. 64. évf. 1. sz., p. 25-29. : ill.


A pleuropneumonia kezelése összetett. A mellüregi folyadékgyülem megjelenése többféle lehet, így: serosus, fibrinopurulens, purulens, illetve callussal járó. A torakoszkópia lényege, hogy a mellüreg szerveinek műtétei video-endoszkópia segítségével a testüreg jelentős megnyitása nélkül speciális műszerekkel végezhetőek, így az invazivitást és a műtéti megterhelést a minimálisra korlátozhatjuk. A műtét során a tűdő légző mozgását nagymértékben akadályozó, a parietalis és a visceralis pleura lemezeire rárakódott fibrinopurulens, purulens váladékot mobilizáljuk, részben eltávolítjuk. A gyermekkori fertőzött mellűri folyadékgyülemek kezelésében 2002 óta alkalmazzák a Videó Asszisztált Torakoszkópiát (VATS). Osztályunkon 2006 óta használjuk egyre bővülő indikációval e technikát, amelynek segítségével 2010 végéig 29 beteget kezeltünk. A betegek életkora 1-15 év, átlag 4,8 év. 29 gyermek közül 23 esetben csak röntgen és ultrahangvizsgálat történt. 6 gyermek gyulladásos folyamata viszont előzetes röntgen, UH-vizsgálat után a pontosabb tájékozódás érdekében CT-t tett szükségessé. 17 esetben primeren thoracocenthesis történt, amelyet 2-5 nap után követett VATS. 12 esetben az UH-vizsgálat szeptált folyadékgyülemet igazolt, ezért thoracocenthesis elvégzése nélkül primeren történt VATS. Összesen 23 esetben végeztünk VATS-ot, de 4 esetben a vaskos mellüregi felrakódások miatt kénytelenek voltunk váltani és a műtétet thoracotomiával befejezni. További 6 betegnél a röntgen-, UH- és CT-vizsgálatok pleura callust igazoltak ezért dekortikációs műtét történt. A különböző stádiumoktól függően dolgoztunk ki egy jól használható és többszörösen kipróbált kezelési metodikát, amelynek alapján az antibiotikum és tüneti terápia, valamint a torakoszkóppal végzett műtét együttesen az esetek 90%-ában jelentősen lerövidíti a beteg kórházi kezelésének időtartamát, felgyorsítva a beteg felépülését.