Célkitűzés: Az exsudativ időskori macula degeneráció miatt intravitreális ranibizumab injekciós kezelésben részesülő betegeken felmérni a szürkehályog-műtét hatását. Betegek és módszer: Prospektív vizsgálatban 84 beteget (73,0+-7,1 év) követtünk, akiknél exsudativ időskori macula degeneráció miatt 2009. január 1. és 2009. december 31. között kezdtük meg az intravitreális ranibizumab kezelést. A funkcionális és anatómiai eredményeket azon 21 betegnél (11 nő, 10 férfi, életkor: 78,3+-5,7 év) értékeltük, akiknél a ranibizumab kezelés megkezdése óta a kezelt szemen szürkehályog-műtétet végeztünk. Felmértük az ETDRS-táblán mért legjobb korrigált látóélességének és a központi retina vastagságának (CRT) alakulását. Követési idő a kataraktaműtét után: 17,1+-7,2 hónap. Eredmények: A szürkehályog-műtétet az első ranibizumab injekció után átlagosan 13,8+-7,4 hónappal végeztük. A szürkehályog-műtétet az utolsó injekció 6,7+-4,7 hónappal előzte meg, a műtét előtt adott injekciók száma 4,2+-2,1 volt. A látóélesség a szürkehályog-műtét előtti 36,9+19,7 betűről a műtét után 1 hónappal 53,1+18,34 betűre javult (p= 0,002, Wlcoxon-teszt) (16 esetben javult, 2 esetben nem változott, 3 esetben romlott). A CRT a műtét után nem mutatott szignifikáns változást (63,6+-99,4 pm; p=0,301 Wilcoxon-teszt). A szürkehályog-műtét után 6/21 (28,6%) beteg igényelt további ranibizumab kezelést a subretinalis vagy intraretinalis folyadék visszatérése alapján. Következtetések: Az időskori macula degenerációval gyakorta együtt járó szürke hályog esetén a műtét látóélesség javító hatása szignifikánsnak bizonyult, a macula vastagsága azonban nem változott meg jelentősen. A műtét időpontjának megválasztását az újrakezelések alacsony aránya alapján beteganyagunkban helyesnek véljük.