BEVEZETÉS - A hazai és a nemzetközi vizsgálatok egyaránt kiemelik az orvosnők szomatikus és mentális sérülékenységét, valamint a szerepkonfliktus problémáját. A háttértényezők feltérképezésekor azonban a munkamegterhelésre fokuszáló vizsgálatokkal szemben kevesebb figyelem fordul a háztartási munkára és munkamegosztásra vonatkozó kutatásokra. MINTA ÉS MÓDSZER - A feltáró jellegű, kvalitatív vizsgálatot 36 magyarországi orvosnővel készült életútinterjú tartalomelemzése alapján folytattuk le. Az elemzés fő csomópontjai a háztartásra fordított idő mennyisége, a háztartási munkamegosztás és ennek szubjektív megélése, valamint a háztartási teendők és a munkavégzés összehangolásának kérdései köré szerveződtek. EREDMÉNYEK - A mintába került orvosnők közel 66%-a "tradicionális munkamegosztás" szerint éli életét, ők azok, akik fizikailag és érzelmileg megterhelő munkájuk mellett szinte teljesen egyedül látják el a háztartási teendőket. Kisebb százalékban (33%) érvényesül a "modern munkamegosztás", amelynek értelmében a háztartási teendőket a partnerek megosztva végzik, valamint egyetlen esetben a család férfitagja vezeti a háztartást. A vizsgált orvosnők nagyobb része mind a munka-, mind a háztartási terhek mennyiségének csökkenését tartja kívánatosnak, és nem elégedett jelenlegi helyzetével. KÖVETKEZTETÉSEK - Pilot study vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők munkamegosztása alapvetően tradicionális jelleget mutat. A háztartási munkamegosztás hiánya minden bizonnyal kulcsszerepű a szerepkonfliktus és ezen keresztül az orvosnői morbiditás alakulásban. A soron következő kvantitatív vizsgálatokban a háztartási munka mennyiségét, valamint a háztartási munkamegosztás alakulását fontos tényezőként érdemes figyelembe venni.