A jelenlegi ajánlások szerint a stabil angina pectoris első vonalbeli terápiáját a gyógyszeres kezelés jelenti. Ha a gyógyszerekkel nem érhető el a tünetek megfelelő javulása vagy a myocardialis ischaemia fokozódik, akkor koszorúér-revascularisatiós beavatkozás mérlegelendő, ami az aktuális ajánlások alapján koszorúér bypassműtétet vagy percutan coronariaintervenciót jelent. Rekurrens anginának nevezik a koszorúér-revascularisatio után is fennálló vagy kiújuló anginás tüneteket. Ez a klinikai helyzet az újabb koronarográfia mielőbbi elvégzését indokolja. Sok esetben előfordul azonban, hogy az ismételt koronarográfia nem igazol progressziót vagy restenosist. A rekurrens angina ezen megjelenési formájának patológiája pontosan nem ismert. Mivel a tünetek gyakran kóros koszorúér-véráramlás nélkül jelentkeznek, a vasodilatator szerek kevésbé hatékonyak a rekurrens angina kezelésében. Emiatt a terápia új, nem hemodinamikai megközelítése vált szükségessé. Különösen az érdeklődés középpontjába kerültek a szív anyagcseréjének optimalizálását elősegítő metabolikus szerek. A trimetazidin a myocardiumsejtek energiagazdálkodására van hatással, ugyanis az energia nyerésére felhasznált zsírsavak helyett a glükóz oxidációját serkenti, emellett csökkenti az intracellularis acidosist. Ezen sejtszintű folyamatok kedvező befolyásolása miatt nevezhetjük a trimetazidint a kardioprotektív szerek első képviselőjének. A revascularisatión átesett betegeken elvégzett randomizált és placebokontrollált klinikai tanulmányok azt igazolták, hogy a trimetazidin lényegesen mérsékli az anginás epizódok számát, a myocardialis ischaemia biokémiai markereinek szintje és EKG-jelei is csökkennek a placebóhoz képest, valamint javulnak a terheléses tesztek paraméterei. Krónikus stabil anginában e gyógyszer hatékonyan alkalmazható, csökkenti a sebészi beavatkozás igényét, a revascularisatiós beavatkozások után javítja a prognózist és enyhíti a revascularisatiót követő rekurrens angina pectoris tüneteit.