Az akut coronariaszindróma kezelésében bekövetkező változások hatást gyakoroltak a rehabilitációra is. Az érvényben lévő nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ezekkel a változásokkal alig foglalkoznak. Annyi biztosan látható, hogy a betegek túlnyomó többsége nem kerül rehabilitációs programokba az akut revascularisatiós beavatkozás után. Éppen azok maradnak ki, akiknek a legtöbb hasznuk volna a multidiszciplináris megközelítésből. Egységes szakmai elvekre van szükség a betegek kiválasztásában. A beteg személyisége, pszichoszociális státusa jelentősen befolyásolja a beavatkozások eredményességét. A hasznos, de csodaszernek nem tekinthető fizikai tréning mellett a pszichoszociális intervencióknak kulcsszerepük van a rehabilitációs kezelés sikerében, ez azonban csak a betegekkel foglalkozó rehabilitációs szakemberek létszámának növelésével, a finanszírozás alapvető javításával lehetséges.