Endoszkópos sphincterotomia hatása az epehólyag és az Oddi-sphincter motilitására, valamint az epeürülés dinamikájára acalculosus biliaris fájdalom szindrómás betegekben / Szepes Attila, Dubravcsik Zsolt, Madácsy László
Bibliogr.: p. 312-313. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2013. 154. évf. 8. sz., p. 306-313. : ill.
Bevezetés: Az Oddi-sphincter-diszfunkció általában cholecystectomiát követően jelentkezik, de intakt, kőmentes epehólyaggal rendelkező betegekben is előfordulhat. Ebben a betegcsoportban nemcsak a nem invazív funkcionális diagnosztikai tesztek értéke nem tisztázott, hanem az sem ismert, hogy az endoszkópos sphincterotomia miként befolyásolja az epeürülés dinamikáját és az epehólyag motilitását. Célkitűzés: A szerzők intakt epehólyaggal rendelkező, acalculosus biliaris fájdalom szindrómában szenvedő betegekben tanulmányozták az endoszkópos sphincterotomia hatását az epehólyag motilitására, az epeürülésre és a klinikai tünetekre. Betegek és módszer: 36 acalculosus biliaris fájdalom szindrómás betegnél észleltek kvantitatív hepatobiliaris szcintigráfiával mért, kolecisztokininnel indukált kórosan alacsony epehólyag-kontrakciós funkciót. Az elvégzett Oddi-sphincter-manometria 26 esetben mutatott kóros eltérést, a szerzők ezeket a betegeket vonták be a további vizsgálatokba. Sphincterotomia előtt és után meghatározták szcintigráfiával és ultrahanggal a kolecisztokininnel indukált epehólyag-ejekciós frakciót, valamint a nitroglicerin-előkezelés ejekciós frakciót befolyásoló hatását. Vizsgálták a sphincterotomia hatását az epehólyag-kontrakcióra és a transpapillaris epeürülésre, valamint kérdőív segítségével meghatározták hatását a klinikai tünetekre is. Eredmények: Sphincterotomia előtt valamennyi betegnél kóros epehólyag-ejekciós frakciót találtak szcintigráfiával (19+-18%) és ultrahanggal (16+-9,7%), amelyen a nitroglicerin további szignifikáns javulást eredményezett (48,2+-17%, p<0,005). Sphincterotomiát követően mindkét módszerrel mért epehólyag-ejekciós frakció normalizálódott (52+-37%, illetve 40,8+-16,5%), azonban a nitroglicerin további javulást nem eredményezett (48,67+-22,2%). Sphincterotomia után a szcintigráfiával mért transpapillaris epeelfolyás is szignifikáns javulást mutatott (choledochus felezési idő: 63+-33 min vs. 37+-17 min, p<0,05). Kérdőív alapján 22 beteg panaszmentessé vált vagy jelentős javulásról számolt be. Következtetés: Azokban az acalculosus biliaris fájdalom szindrómás betegekben, akiknél a csökkent epehólyag-kontrakciós tevékenység hátterében Oddi-sphincter-diszfunkció állt, az endoszkópos sphincterotomia javította a kolecisztokininnel indukált epehólyag-ejekciós frakciót és gyorsította a transpapillaris epeürülést, valamint megszüntette/csökkentette a panaszokat. A nitroglicerin adásával érzékenyített, kolecisztokininnel indukált epehólyag-ejekciós frakció ultrahanggal történő mérése alkalmas vizsgálóeljárásnak tűnik azon betegek kiemelésében, akiknél a sphincterotomia hatékony kezelési módszer lehet.