A társadalom az állammal szemben nagyon sokféle igénnyel lép fel egészségmegőrzése érdekében. Ezek megvalósításának (köz)gazdaságilag két kritériuma van: a nettó társadalmi hasznuk - vagyis a társadalmi haszon és társadalmi költség különbsége - pozitív, valamint az alternatív programokénál nagyobb legyen. Nemzetközi és hazai szinten egyre komolyabb szerepet kap az erdő közjóléti funkciója a társadalmi, (nemzet) gazdasági és védelmi funkciója mellett. Európában ez a folyamat azt eredményezte, hogy a társadalom elvárásai alapján a rekreációs-esztétikai funkció egyre inkább előtérbe került. A lakosság egészségi és pszichés állapotát kimutathatóan pozitívan befolyásolja a megfelelő környezeti állapot. Az erdő - túlzás nélkül nélkülözhetetlen az ember testi és lelki egészségének megőrzésében, továbbá a társadalom fokozódó igényt támaszt irántuk az üdülés és a pihenés terén is. A közgazdaságtan nem sajátíthatja ki az erdő értékének vizsgálatát (abban osztoznia kell más tudományterületekkel, így a természettudomány számos ágával, az egészségtudománnyal), és nagyon óvatosan kell eljárnia, ha erre a területre téved. A közgazdasági elméletek újraértelmezésekor (paradigmaváltás) át kell gondolni, hogy a pénzben kifejezhető profitmaximalizálás helyébe a nem csak pénzbeli hasznot értékelő szemlélet lépjen. A közjólétet és a fenntarthatóságot is figyelembe vevő szemlélet a közjó szolgálatát állítja célja középpontjába, melyben a közjó(lét) megvalósítását segíti elő a profit is. Az erdőtelepítések hozadéka lehet a születéskor várható élettartam növekedése.