A mozgásszervi sebészet gyakori beavatkozása a csonthiányok pótlása csontbeültetéssel. A csontpótló szerek kifejlesztése iránti igény maga után vonta a csontbeépülést vizsgáló módszerek fejlődését is. Ezekhez a vizsgálatokhoz korábban elsősorban a critical size modellt használták, amelynél olyan nagy méretű szegmentumot távolítanak el a vizsgált csontból, hogy az így létrehozott defektus nem képes regenerálódni az állat élete során Ez a modell az utóbbi évek eredményei alapján egyre kevésbé tűnik megbízhatónak. Célunk az volt, hogy egy új típusú, megbízható csontdefektus modellt fejlesszünk ki, amelynek segítségével csontpótló szerek vizsgálata lehetővé válik. Felnőtt, hím Wistar patkányokat négy csoportra osztottunk. Az első csoport állatainak femurján critical size csontdefektust hoztunk létre, míg a II., III. és IV. csoport állatainak combcsontján 2 mm-es defektust. A II. csoportban a csonthiányt üresen hagytuk, míg a Ill. és IV. csoportban csontcementből készült távtartót helyeztünk a résbe, amelyet a IV. csoport esetében 4 hét múlva eltávolítottunk. Az I., II., és III. csoport állatait 4 hét után, a IV. csoport állatait 8 hét után áldoztuk fel. In vivo az osteoblast aktivitást NanoSPECT/CT vizsgálattal értékeltük, ex vivo az új csont képződését, valamint a csont gyógyulását mikroCT és szövettani vizsgálat segítségével elemeztük. Az interpozíciós modell megbízható, reprodukálható módon eredményezett csontdefektust patkányok combcsontján, a defektus a távtartó kivétele után is perzisztált. Eredményeink azt mutatták, hogy azon túl, hogy a csontgyógyulás korai fizikai gátlása defektust eredményez, az interpozitum eltávolítása után a csont regenerációs képessége további négy hétig alacsony maradt.