Munkánk során prospektív klinikai humán vizsgálatokkal kerestünk szérum és vizelet biomarkereket csípőprotézis aszeptikus lazulásának megítélése céljából. Három betegcsoport került kialakításra: 1) korban és nemben megfelelő panaszmentes betegek (5 eset), 2) csípőprotetizált, de klinikai-radiológiai lazulás jelei nélküli betegek (30 eset), valamint 3) csípőprotetizált, lazulás biztos jeleit mutató betegek (30 eset). Az implantátumok cementezett típusúak voltak. Az első és harmadik csoportban három különböző alkalommal, a másodikban műtét előtt, valamint azt követően megfelelő időpontokban (3, 6, 12, 24, 36 és 48 hónap) szérum és vizeletminta gyűjtés történt standard protokollnak megfelelően, amelyeket -80 C-on tároltuk. A szérum mintákból proinflammatorikus reakció és osteoclast aktiváció markereit, a vizelet mintákból pedig a csontlebontás produktumait mértük. A klinikai-radiológiai lazulás jeleit mutató csoportban szignifikánsan emelkedettek voltak a krónikus csontvesztés vizelet markerei, valamint a szérum osteoclast aktivációt és steril gyulladást jelző paraméterek. A panaszmentes csoportban is észlelhető volt a betegek egy részénél szignifikáns emelkedés a korai osteoclast aktivitást mutató markerekben, valamint a korai proinflammatorikus citokinekben, melyek együttváltozása alapján a panaszmentes csoportban sikerült elkülöníteni egy alcsoportot (n=8, 27%). Ezek a paraméterek csak a 36-48 hónapos periódusnál váltak szignifikánssá. Az eredmények alapján megállapíthatók olyan változók, melyek egyértelműen eltérnek az aszeptikus lazulás jeleit mutató betegekben. Fontos, hogy a panaszmentes csoportban is sikerült találni markereket, melyek változása szignifikánsan eltér mind a kontrol, mind a panaszos csoport értékeitől. Ezen paraméterek együttváltozása pedig lehetőséget teremt prognosztizálni, illetve diagnosztizálni az aszeptikus lazulás kialakulását, még a klinikai tünetek megjelenése előtt.