Ez az ajánlás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011-ben megjelent protokollja és a HCV kezelésére vonatkozó, 2012-ben megjelent szakmai ajánlás frissítése, melyben - más módosítások mellett - alapvetően új elem az ún. prioritási index bevezetése. A magyar lakosság 0,7%-át sújtó hepatitis-C-vírus-(HCV-) fertőzés kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne nukleinsav kimutatása és genotípus meghatározása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve biokémiai, patológiai, és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, és egyes esetekben más nem invazív diagnosztikai módszerek alkalmazhatóságát. A prioritási index a májfibrosis mértékén alapuló, a betegség aktivitását, a kezelés sikerességének várható esélyét, és további meghatározott speciális szempontokat is figyelembe vevő numerikus érték a HCV-fertőzött betegek kezelésbe vonása szakmailag indokolt sorrendjének meghatározására. Amennyiben a terápiás területre fordítható országos gyógyszerkeret nem teszi lehetővé valamennyi beteg azonnali közfinanszírozott kezelését, a finanszírozó ettől teheti függővé a betegek kezelésbe vonásának sorrendjét. A korábban még nem kezelt betegek kezelése pegilált interferon és ribavirin (PR) kettős kombinációval végzendő. Ennek hatástalansága esetén az igazoltan l-es genotípussal fertőzötteknél a kezelést a 4. vagy 12. hét után a két új, direkt ható proteázgátló szer egyikével egészítjük ki. A kezelés időtartama általában 48 hét; korai perzisztáló vírusválasz esetén rövidebb kezelési séma lehet alkalmazható. A korábban sikertelenül kezelt 1-es genotípussal fertőzöttek proteázgátló-alapú hármas kombinációval (PRP) kezelendők. Relabálóknál cirrhosis hiányában és perzisztáló korai vírusválasz mellett rövidebb telapreviralapú séma elegendő. Külön figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, a gyógy-szer-kölcsönhatásokra és a rezisztencia megjelenésére. Kettes és 3-as genotípus mellett megmaradt az általában 24 hetes, míg 4-es genotípusban és ismeretlen genotípus esetén a 24/48/72 hetes terápiás válasz függő pegilált interferon plusz ribavirin kettős kezelés. A terápia során a vírusnukleinsav-titer szoros követése nélkülözhetetlen - mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából.