Magyarországon a rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás magas. A halálozás mérséklésére a korai felismerés és korai kezelés a legígéretesebb stratégia, ennek eszköze a népegészségügyi lakosságszűrés. A humán papillómavírus (HPV) felfedezésével és a HPV elleni védőoltás lehetőségének megnyílásával a méhnyakszűrés hagyományos módszerének, a sejtvizsgálatnak a használhatósága megkérdőjeleződött. A fertőzöttség molekuláris markerének (HPV-DNS) kimutatása érzékenyebb, de kevésbé fajlagos eljárás, ám kombinálása a hagyományos citológiai vizsgálattal kiküszöböli a fajlagosság hiányosságát. A HPV-fertőződés elleni védőoltás útján, amely a fejlett országokban elterjedőben van, a méhnyakrák leküzdhető lesz, egyelőre azonban a sejtvizsgálaton alapuló szűrés a méhnyakrák elleni küzdelem vezető stratégiája.