A veserákok gyógyszeres kezelése robbanásszerű fejlődést mutat az utóbbi években. Az előrehaladott vagy áttétes, világossejtes veserákok standard kezelését napjainkban már a célzott terápiás készítmények jelentik. A magasan erezett daganatok progressziójában központi szerepet játszik a daganatok érújdonképződése. A neoangiogenezis kulcs molekulája a vaszkuláris endothel-növekedési faktor, a modern target terápiás szerek direkt vagy indirekt célpontja. A 2012-ig törzskönyvezett készítmények hatásmechanizmusuk alapján a következő csoportokba sorolhatóak: ligandot blokkoló monoklonális antitestek (bevacizumab), vaszkuláris endothel-növekedési faktor receptorokat gátló tirozinkináz-inhibitorok (sorafenib, sunitinib, pazopanib, axitinib), illetve az intracelluláris jelátvitelben kulcsszerepet játszó mTOR-kináz gátlók (temsirolimus, everolimus). Randomizált vizsgálatok alapján a nemzetközi ajánlások első vonalban leginkább sunitinib, pazopanib vagy IFNa-bevacizumab kombinációt javasolnak jó és közepes prognózisú betegeknél, mely paletta a tivozanib folyamatban lévő törzskönyvezése után bővül. Rossz prognózisú betegeknél temsirolimust alkalmazhatunk. A korábbi standard citokin terápia hatástalansága esetén hazánkban sorafenib, egyébként pazopanib, axitinib, sunitinib is alkalmazható. Tirozinkináz-gátlók hatástalansága után, jelenlegi ismereteink szerint everolimus és axitinib adható, limitált hazai finanszírozással. A betegek életkilátásai tovább javulhatnak a target készítmények spektrumának bővülése, egyre potensebb szerek megjelenése és azok kedvező hatása által.