A hipertónia mellett jelen lévő kardiovaszkuláris kockázati tényezők sokasága és összetétele alapvetően meghatározhatja a vérnyomás-csökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia sikerét is. A nem gyógyszeres kezelések közül kiemelkedő fontosságú a napi gyakorisággal végzett fizikai aktivitás (pl. 30 perces 3 km-es séta). Ugyanilyen értékű a sófogyasztás csökkentése, aminek optimális mértéke 5 g/nap alatti. A gyümölcs- és zöldségfélék napi három adagnál többszöri fogyasztása ugyancsak vérnyomás- és stroke kockázat-csökkentő hatású lehet. Jelentősen megnőtt a választható vérnyomáscsökkentő gyógyszerek fegyvertára, elsősorban a generikus gyógyszerek számának növekedésével, melyek lehetővé tették a teljes spektrum alkalmazását (pl. az angiotenzin-receptor-gátlók (ARB). Fontos hangsúlyozni és kellően támogatni az egyébként is költség-csökkentő és terápiahűséget növelő kombinált kezelési stratégiát. Mai ismereteink és tapasztalatunk szerint a kellő mértékű, célértéket elérő vérnyomáscsökkenést csak kombinált kezeléssel (átlagosan három gyógyszer) a nagy, vagy nagyon nagy kockázatú hipertóniás betegek esetében.