Az influenza a legrégebben tanulmányozott humán vírusok közé tartozik, hiszen 1934 óta már laboratóriumi körülmények között is fenntartható. A kutatók minden aminosavat, minden nukleotidot ismernek, részeire szedtek és a részekből ismét működőképes vírust állítottak elő. Sőt sikerült olyan madárinfluenza vírust is előállítani laboratóriumi körülmények között, amely már emlős állatról emlős állatra is terjed. Szerencsére még humán kipróbálás nem történt. Tehát látszólag mindent tudunk a vírusról, ennek ellenére nem vagyunk képesek 100%-os biztonsággal előre jelezni a világjárványokat. Szerencsére a legutóbbi pandémia nem okozott katasztrófát, "csak" néhány tízezer haláleset történt. Akkor a madárinfluenzát várták a kutatók és jött a sertés eredetű vírus. Az év elején ismét felbukkan egy sertés eredetű, új vírus, de ez nem H1N1, hanem H3N2 altípusú. A hemagglutinin altípusok száma is emelkedett, már 17 szerológiailag különböző létezik. Ez utóbbit a gyümölcsdenevérekben találták. Ezek a történések arra hívják fel a figyelmet, hogy az influenza surveillance indokolt, a kutatásokat nem szabad abbahagyni.