Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=104160
MOB:2012/4
Szerzők:Móricz Péter; Kiss Péter; Aradi Mihály; Orsi Gergely; Somogyvári Krisztina; Szanyi István; Gerlinger Imre
Tárgyszavak:LARYNGECTOMIA; REHABILITÁCIÓ
Folyóirat:Otorhinolaryngologia Hungarica - 2012. 58. évf. 3. sz.
[http://www.orl.hu/ ]


  Olfaktorikus rehabilitáció teljes gégeeltávolítás után: áttekintés és az "udvarias ásítás" manőverrel nyert tapasztalataink elemzése / Móricz Péter [et al.]
  Bibliogr.: p. 111. - Abstr. hun., eng.
  In: Otorhinolaryngologia Hungarica. - ISSN 0016-237X. - 2012. 58. évf. 3. sz., p. 107-112. : ill.


A laryngectomizáltak szaglása jelentős mértékben csökken, mivel a felső légutak kirekesztődnek a természetes ventilációból. Klinikánkon célul tűztük ki a laryngectomián átesett betegek olfaktorikus rehabilitációja során a nemzetközileg elterjedt, könnyen megtanulható "udvarias ásítás" manőver megtanítását, hatásosságának szubjektív és objektív módszerekkel történő vizsgálatát. 2010. szeptember és 2011. január között 12 laryngectomizált férfi beteget vontunk be vizsgálatainkba. Az általános állapot, a szagló- és az ízlelőképesség felmérésére kérdőíveket töltettünk ki a korábban laryngectomizált páciensekkel és egy 42 főből álló kontrollcsoporttal. A kérdőíveken szereplő kérdésekre adott válaszokhoz tartozó pontértékeket összegeztük, a magasabb összpontszám károsodott funkcióra utalt. A laryngectomián átesett betegek szaglásának szubjektív mérésére az ún. szaglásküszöb tesztet (Smell Treshold Test, STT) alkalmaztuk. Ép szaglás esetén a teszt eredménye 10, ennél kisebb értékek a szaglás gyengülésére és annak mértékére utaltak. Az "udvarias ásítás" manőver (Nasal Airflow Inducing Maneuver NAIM) megtanítását követően az első kontroll szaglásvizsgálatot 3 hónap elteltével végeztük el. A vizsgálat során kapott eredmények statisztikai feldolgozását az SPSS 16.0.0 program felhasználásával p<=0,05 szignifikancia szinten kétmintás T-próba alkalmazásával végeztük. Egy a NAIM alkalmazása előtt csökkent szaglóképességű, korábban laryngectomizált betegünknél funkcionális MRI- (fMRI) vizsgálatot végeztünk a manőver 3 hónapos gyakorlása után. Betegeink az általános állapotot felmérő kérdőíven kiindulási értékként átlagosan 43,1 pontot értek el, a kontrollcsoport átlaga 46,6 pont volt, szignifikáns eltérést tehát a teszt megtanítása előtt a két csoport között nem találtunk. A szaglást felmérő kérdőíven laryngectomizált betegeink átlagosan 67, 1 , míg a kontrollcsoportban lévők átlagosan 30,8 pontot értek el: betegeink szaglása tehát kezdetben szignifikánsan rosszabb volt a kontroll populációénál. Az ízérzékelésre vonatkozó kérdőíves vizsgálat során nem találtunk eltérést betegeink és a kontrollcsoport tagjai közt. Az STT alapján az első mérések átlaga a laryngectomizált csoportban 5,92 volt, amely a manőver 3 hónapos gyakorlása után 8,7-re, azaz 47%-kal nőtt. Az fMRI-vizsgálattal betegünk szubjektív teszttel kimutatott szaglását objektíven tudtuk igazolni. Az "udvarias ásíttás" manőver egy könnyen megtanulható, hatásos módszer, amelynek segítségével betegeink szaglását jelentős mértékben sikerült javítanunk. Tapasztalataink alapján javasoljuk a postlaryngectomiás rehabilitációs protokoll részeként történő bevezetését.