Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=103360
MOB:2012/3
Szerzők:Apor Péter; Rádi Attila; Babai László
Tárgyszavak:KOCKÁZAT; SPORT; VESE BETEGSÉGEI
Folyóirat:Hypertonia és Nephrologia - 2012. 16. évf. 2. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/hypertonia-es-nephrologia/archivum]


  Sportolhat-e a vesebeteg?  / Apor Péter, Rádi Attila, Babai László
  Bibliogr.: p. 55. - Abstr. hun., eng.
  In: Hypertonia és Nephrologia. - ISSN 1418-477X, eISSN 2498-6259. - 2012. 16. évf. 2. sz., p. 52-55.


A fizikai aktivitás - sportolás - egészséges egyének esetében még extrém terhelések után sem okoz vesekárosodásra utaló eltéréseket. Végstádiumú vesebetegségben a fizikai terhelés - párhuzamosan a dialízissel - segíti a jó állapot megtartását, a kóros mutatók javulását. A mérsékelt-közepes izomtevékenység a krónikus vesebetegek esetében is javítja a filtrációt, a lipidprofilt, csökkenti a fehérjeürítést, az oxidatív károsodást, fenntartja az erőt és a metabolikusan aktív izomtömeget. Az edzés a cukorbetegek anyagcseréjét nagymértékben javítja, így véd a vesekárosodás ellen is. A versenysportban a nem szteroid gyulladásgátlók, az extrém mértékű fehérje- vagy kreatinfogyasztás terhelheti a vesét. A nagy izomtömegű sportolókon a szokásos GFR-kreatininszint megítélése tévútra vezethet.