BEVEZETÉS - Az 1-es típusú diabetes mellitus gyermekkorban alkalmazott inzulinkezelésének kombinációját az életkoron kívül a diéta befolyásolja alapvetően. Ugyanakkor az egyes gyermekek életritmusában igen nagy eltérések vannak. Ez szükségszerűen vezet ahhoz, hogy a kezelésnek - a rendelkezésre álló, különböző hatásgörbéjű inzulinkészítmények optimális megválasztásával - egyénre szabottnak kell lennie. A cél természetesen az évekig-évtizedekig fenntartandó közel normoglykaemia. ESETISMERTETÉS - A szerző jelenleg 10 éves kislány esetét ismerteti, akinél az immár négy éve fennálló diabetes inzulinkezelése során számos kombinációt alkalmaztak. Több mint két évig előkevert inzulinnal is jó anyagcsere-egyensúly volt biztosítható. Az ezt követően humán inzulinokkal végzett intenzív kezelés azonban csak szerény eredményre vezetett. Ennek oka elsősorban az volt, hogy bár a gyermek diétája - életkorának megfelelően - napi hat étkezést tartalmazott, napirendje és étkezési szokásai igen szertelenek voltak. A hatszori étkezés megtartását, de belső arányainak megváltoztatását követően analóg glargin-glulizin kombinációs kezelést alkalmaztak, a bázis-bolus arány jelentős növelésével. A kezelés bevált, a HbA1c a céltartományba került, anélkül, hogy - a rapid analóg elméleti hatása okán - a mellékétkezések előtt hypo-, utána pedig hyperglykaemiás periódusok váltakoztak volna. KÖVETKEZTETÉS - A remisszió ideje alatt előkevert humán inzulinnal akár évekig jó anyagcsere-egyensúly biztosítható, miközben napi (legalább) két szúrást megtakaríthatunk. Praepubertasban lévő, napi hatszori étkezést igénylő gyermekek esetében az analóg inzulinokkal (glulizin/glargin) folytatott intenzifikált inzulinkezelés rendszertelen életvitel esetén megpróbálható. Az emelt arányban adott glargin képes kompenzálni a minimálisra csökkentett mellékétkezések vércukoremelő hatását.