A centrális oxitocin az agyon belül, neurotranszmitterként működik, az affiliatív viselkedést is szabályozza, a méhre és emlőre gyakorolt perifériás hatásán túl. A centrális rendszer hat a párkapcsolatra, az anyai gondoskodásra, a kötődésre. A centrális oxitocin növeli a bizalmat, a társas támaszt, csökkenti a félelmet, a szorongást, elősegíti a sebgyógyulást. Ezen hatásokra épül az oxitocin-alapú "nyugalom és összetartozás" stressz-reakció. A közvetlenül a szülés után az anya és az újszülött bőr-bőr kontaktusa elősegíti a természetes oxytocinra alapuló pszicho-emotív hatásokat, így erősíti a kötődést, kedvezően alakítja a szoptatást. Az állatkísértekre épülő epigenetikai vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a születéskor megtapasztalt oxytocin hatásnak generációkon átívelő átvitele lehet.