A fiatalkorban kialakuló varus gonarthrosis műtéti kezelése manapság is a mozgásszervi sebészet egyik legnagyobb problémáját jelenti. Huszonegy 2004. 01. 01. és 2006. 12. 31. között végzett magas tibia osteotomia (MTO) klinikai és radiológiai eredményét vizsgáltuk, az utánkövetési idő 4-7 év volt. A betegek 55 évnél fiatalabbak voltak, a műtét oka a medialis femorotibialis ízület arthroszkópiával igazolt kiterjedt III-as típusú chondorpathiája, vagy a medialis ízületi rés 50%-ot meghaladó, de az obliteratiot el nem érő szűkülete volt. A klinikai eredmény 11 betegnél (53%) jó, vagy kiváló volt, e 11 esetben a medialis ízületi rés kiszélesedését jegyeztük fel a terhelt, anteroposterior felvételen. 4 beteg enyhe nyugalmi fájdalomról panaszkodott, mind a 4 esetben a medialis ízületi rés progrediáló szűkületét észleltük. E 4 beteg klinikai és radiológiai eredményét rossznak ítéltük. 3 esetben a fokozódó panaszok, és a progrediáló arthrosis miatt a MTO-t total endoprotézisre (TEP) konvertáltuk. További 3 beteget az utolsó utánvizsgálat során térd TEP-re jegyeztük elő. Utóbbi 6 beteget is a rossz eredmények kategóriájába soroltuk. A fiatal korban kiterjesztett indikációval végzett MTO csak 53%-ban biztosít jó középtávú eredményt. Mivel a MTO a későbbiekben szükségessé váló protetizálás technikai kivitelezését számottevő mértékben nem befolyásolja, az 55 évnél fiatalabb varus gonarthrosisban szenvedő betegeknél a MTO-t, mint ízületmegtartó műtétet továbbra is javasoljuk.