Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=102642
MOB:2012/3
Szerzők:Huszár Orsolya; Baracs József; Tóth Mariann; Damjanovich László; Kotán Róbert; Lázár György; Mán Eszter; Baradnai Gellért; Oláh Attila; Benedek-Tóth Zoltán; Bogdán-Rajcs Sándor; Zemanek Péter; Oláh Tibor; Somodi Krisztián; Svébis Mihály; Molnár Tamás; Horváth Örs Péter
Tárgyszavak:RANDOMIZÁLT KONTROLLÁLT TANULMÁNYOK; SEBFERTŐZÉS; COLON ÉS RECTUM SEBÉSZET; STATISZTIKA
Folyóirat:Magyar Sebészet - 2012. 65. évf. 3. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/1046/1046-overview.xml]


  Sebfertőzések gyakoriságának összehasonlítása colon- és rectumműtétek után triclosan bevonatú varróanyag (PDS plus) és azonos alapanyagú nem bevont varróanyag (PDS II) felhasználása esetén - multicentrikus, randomizált, klinikai tanulmány  / Huszár Orsolya [et al.]
  Bibliogr.: p. 90-91. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Sebészet. - ISSN 0025-0295, eISSN 1789-4301. - 2012. 65. évf. 3. sz., p. 83-91. : ill.


Bevezetés: A sebészeti sebgyógyulási zavar (Surgical Site Infection, SSI) a harmadik leggyakoribb nosocomialis fertőzés, az összes infekciót tekintve megközelíti a 14-16%-ot. A jelentős költségvonzattal is járó magas infekciós ráta javítása, valamint a triclosannal bevont varrófonalakról szóló pozitív nemzetközi tanulmányok arra ösztönöztek, hogy randomizált vizsgálat keretében győződjünk meg a triclosan hatásosságáról - a magas infekciós rátájú - colorectalis műtétek kapcsán. Módszer: Hét sebészeti osztály bevonásával indítottuk prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálatunkat, mely során triclosannal bevont (PDS plus(R)), valamint azonos anyagból készült, nem bevont varróanyag (PDS II(R)) hasfali varratként való összehasonlítását végeztük a sebfertőzés gyakoriságát illetően elektív colorectalis műtéteket követően. A vizsgálat alapvető célja a posztoperatív sebinfekció jelenlétének, az azt kiváltó kórokozók törzseinek, valamint az SSI okozta többletköltségeknek a meghatározása volt. Eredmények: 485 beteget randomizáltunk, ebből 47 (12,5%) esetben fordult elő SSI, 23 (12,23%) beteg a triclosanos csoportból (n = 188), 24 (12,18%) beteg pedig a nem bevont csoportból (n = 197) került ki (p = 0,982). 13 (27,66%) betegnél alakult ki késői sebgyógyulási zavar, ebből 4 (8,51%) esetben a triclosanos fonalat és 9 (19,15%) esetben a nem bevont fonalat (p = 0,041) alkalmaztuk. Nem találtunk különbséget a colon- és a rectumműtéteket követő SSI aránya között. Következtetések: A triclosan Gram-pozitív baktériumok elleni, korábbi tanulmányokban bizonyított hatását - a kis esetszám miatt - nem tudtuk bizonyítani. Szintén nem tudtunk igazolni a triclosan hatékonyságát a Gram-negatív colonflóra esetében sem. A retrospektív vizsgálatunkhoz viszonyítva sebinfekciós eredményeink 50%-os javulást mutattak, függetlenül attól, hogy a PDS loop be volt-e vonva triclosannal, vagy sem. Az SSI előfordulásának szempontjából az operatív faktorok lényegesebbnek bizonyultak, mint a beteg rizikófaktorai/kísérőbetegségei. Tanulmányunk igazolta, hogy az SSI megnyújtja a hospitalizációt, és jelentősen növeli a kezelési költségeket.