Bal oldali agytörzsi dekompresszió hatása a vérnyomásra és a gyors cardiovascularis adaptációra / Légrády Péter [et al.]
Bibliogr.: p. 73-74. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2012. 65. évf. 2. sz., p. 69-74. : ill.
Többszörös kombinációs terápiával nehezen vagy nem befolyásolható elsődleges hypertonia hátterében a bal oldali rostralis ventrolateralis medulla neurovascularis pulzatilis kompressziója lehetséges oki tényezőként szerepet játszhat. Ilyen esetekben idegsebészeti neurovascularis dekompressziót követően a betegek vérnyomása tartósan csökkenhet, terápiás érzékenységük javulhat. A szerzők azt vizsgálták, hogyan alakul a cardialis autonóm neuropathia, a spontán baroreflex-szenzitivitás és a plazmanoradrenalin-szintje neurovascularis dekompressziót követően egy középkorú, terápiarezisztens hypertoniás nőbeteg esetében, akinél a bal oldali rostralis ventrolateralis medulla neurovascularis pulzatilis kompressziója igazolódott megelőzően. Az 57 éves nőbeteg vérnyomása 10-szeres vérnyomáscsökkentő kombinációval sem volt normalizálható. Műtét előtt és után fekvő és álló testhelyzetben szekvenciális analízissel meghatározták a felfelé és lefelé irányuló baroreflexszenzitivitást. A folyamatos vérnyomás görbét a Finometer eszközzel rögzítették. Jelen feldolgozásnál csak a szisztolés vérnyomást vették figyelembe. A cardialis autonóm neuropathiát az öt standard cardiovascularis reflexteszt segítségével jellemezték, 0-10 közötti pontrendszer felállításával. A neurovascularis dekompressziót követően a cardialis autonóm neuropathia mértéke nem változott. Mind a felfelé, mind a lefelé irányuló spontán baroreflex-szenzitivitás a műtétet követően fekve és állva is emelkedett. A műtét után a beteg vérnyomása ötszörös kombináció mellett normális tartományban mozgott. A műtét után egy héttel mért plazmanoradrenalin-szint a műtét előttinek majdnem felére csökkent. Terápiarezisztens hypertonia és igazolt bal oldali neurovascularis pulzatilis kompresszió esetén a neurovascularis dekompresszió jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez, és a gyors cardiovascularis adaptáció javulása a spontán baroreflex-szenzitivitás emelkedésével is mérhető.