A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulása gyermekkorban kezdődik; ennek ellenére nem áll rendelkezésre konszenzusos kritériumrendszer a korai veszélyeztetettség megítélésére, ami feltétele volna az időben meg kezdett intervenciónak. A gyermek korosztály sajátosságaira tekintettel javasolt, egy olyan szűrési szempont- rendszer kialakítása, mely tartalmazza a korai fejlődés olyan kritikus periódusainak paramétereit, melyeknek az összefüggését a későbbi rizikó státusszal igazolták. Módszerünk két klaszterre épül: (1) egyéni paraméterek (túlsúly, derék/testmagasság hányados, vérnyomás, gesztációs korhoz képest alacsony vagy magas születési súly, korai adiposity rebound); valamint (2) családi anamnézis (korai kardiovaszkuláris megbetegedés, T2DM, hipertónia és diszlipidémia). A kockázatbecslő pontértéket az IDEFICS (Identi fication and prevention of Dietary and lifestyle-induced health EFfects In Children and infantS) multicentrikus, az Európai Unió 6-os kutatási-fejlesztési keretprogramjából támogatott projektünk populációján vizsgáltuk. A nyolc országban összesen felmért 16 224 fős teljes populációból 1671 magyar gyermek rendelkezett hiánytalanul a szükséges antropometriai, laboratóriumi és anamnesztikus adatokkal. A populációban közel azonos volt a fiú-lány arány; a főbb jellemzők (átlag +- SD):, életkor 6,3 +- 1,74 év, testmagasság 119, 7 +- 12,7 1 cm, testsúly 23,7 +- 7,58 kg, BMI 16,1 +- 2,61 kgm BMI kategória szerinti megoszlásban alultáplált 16,5%, normál súlyú 67,2 %? túlsúlyos 10,6 %? elhízott 5,7%. A magyar gyermekeknek mindössze 12,2%-a volt mentes a fentebb felsorolt kockázatoktól. A kockázati pontérték szűrési határértékét a szénhidrát és lipid metabolizmus (éhgyomri vércukor, HOMA IR, HgbA 1 c, koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid, ill. CRP) legalább három kóros paraméterének meglétével validáltuk. Ez a 7 vagy magasabb pontérték esetében mutatta a legnagyobb esélyhányadost (OR= 5,076; 95% CI 1,181 - 21,815), tehát ezen gyermekek további ki vizsgálása, életmódi tanácsadása indokolt. A fenti kockázatbecslés előnye, hogy kizárólag non invazív elemeket tartalmaz, így alkalmas szűrésre az alapellátásban is, családi és korai fejlődési tényezők be vonása révén képes azonosítani kockázattal érintett gyermekeket, még mielőtt megbetegedés kialakulna; ez által támogatja a preventív szemlélet elterjedését.