Kardiovaszkuláris rizikófaktorok és statinkezelés összefüggése szisztémás lupus erythematosusban (SLE) / Temesszentandrási György
Bibliogr.: p. 278. - Abstr. hun.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2011. 9. évf. 5. sz., p. 274-278. : ill.
Számos klinikai vizsgálat támasztja alá a szisztémás lupus erythematosus és az akcelerált ateroszklerózis közötti szoros kapcsolatot. Ennek okait az eddigi tudományos vizsgálatok eredményei alapján három fő csoportra oszthatjuk, úgymint, az SLE-ben tapasztalt kedvezőtlen lipidprofil változások, az általános gyulladásos mechanizmusok és az autoimmun kórkép kezelésében használt gyógyszeres terápia mellékhatásai. Ezek azok a főbb területek, amelyeken be tudunk avatkozni az ateroszklerózis progressziójának gátlása érdekében. Éppen ezért tűnnek nagyon ígéretes kiegészítő terápiás lehetőségnek az SLE kezelésében a statinok. A gyógyszercsalád lényegében mind a három fent említett hatásmechanizmus modulációjára képes. Különös hangsúlyt kell fektetni a preniláció folyamatának, illetve a prenilált fehérjék funkciójának megismerésére, mivel a statinok immunmoduláns hatása, a ma rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján főként ezen folyamatok gátlásán keresztül valósul meg és kiterjed az antigénprezentációra, a T-sejt funkcióra, az endothelsejt-funkcióra, a leukocita adhézióra és motilitásra is.