A daganatos betegek első tüneteinek jelentkezése, orvoshoz fordulása, illetve a diagnózis felállítása közötti késlekedés ideje több tényezőtől is függhet. A szerzők 110 daganatos betegnél vizsgálták a beteg neme, életkora, gazdasági helyzete, képzettsége, a szervezett szűréseken való részvétele és a háziorvosi ellátás igénybevételi gyakorisága, valamint a késlekedési idő kapcsolatát. Eredményeik szerint a betegek 67%-a csak panaszok esetén kereste fel háziorvosát. Tüneteit észlelve, a férfiak 44%-a, a nők 53%-a 1 hónapon belül orvoshoz fordult. Az azonnal orvoshoz fordulók között többségben voltak a felső- és középfokú végzettségűek, bár a felsőfokú végzettségű betegek egy részénél és a 60 év fölöttieknél találták a leghosszabb késlekedési időket. A nagyon alacsony jövedelműek mindegyik kategóriában többségben voltak. Tüdőszűrés során a tüdődaganatok 33%-át diagnosztizálták férfiaknál, míg nőknél 25%-át. A szervezett szűrésre ajánlott életkori csoportokban 71% volt a mammográfiás-, és 69% a méhnyakszűrési arány, a középfokú végzettségű nőknél volt a legmagasabb (88%), a diplomás nőknél a legalacsonyabb (50%) a megjelenés. Az onkológiai éberség gyakorlatát az alapellátásban fontos alkalmazni, és a háziorvosnak a szűrővizsgálatokra motiválnia kell betegeit.