A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulása gyermekkorban kezdődik; ennek ellenére nem áll rendelkezésre konszenzusos kritériumrendszer a korai veszélyeztetettség megítélésére, ami feltétele volna az időben megkezdett intervenciónak. A gyermek korosztály sajátosságaira tekintettel javasolt egy olyan szűrési szempontrendszer kialakítása, amely tartalmazza a korai fejlődés olyan kritikus periódusainak paramétereit, amelyeknek az összefüggését a későbbi rizikóstátusszal igazolták. Módszerünk két klaszterre épül: 1. egyéni paraméterek (túlsúly, derék/testmagasság hányados, vérnyomás, gesztációs korhoz képest alacsony vagy magas születési súly, korai adiposity rebound); valamint 2. családi anamnézis (korai kardiovaszkuláris megbetegedés, T2DM, hipertónia és diszlipidémia). A kockázatbecslő pontértéket az IDEFICS (Identification and prevention of Dietary and lifestyle-induced health EFfects In Children and infantS) multicentrikus, az Európai Unió 6-os kutatási-fejlesztési keretprogramjából támogatott projektünk populációján vizsgáltuk. A nyolc országban összesen felmért 16.224 fős teljes populációból 1671 magyar gyermek rendelkezett hiánytalanul a szükséges antropometriai, laboratóriumi és anamnesztikus adatokkal. A populációban közel azonos volta fiú-lány arány; a főbb jellemzők (átlag+-SD):, életkor 6,3 +- 1, 74 év testmagasság 119,7 +- 12,71 cm, testsúly 23, 7 +- 7, 58 kg, BMI 16,1 +-2,61 kg/m2, BMI kategória szerinti megoszlásban alultáplált 16,5%, normál súlyú 67,2%, túlsúlyos 10,6%, elhízott 5, 7%. A magyar gyermekeknek mindössze 12,2%-a volt mentes a fentebb felsorolt kockázatoktól. A kockázati pontérték szűrési határértékét a szénhidrát és lipid metabolizmus (éhgyomri vércukor, HOMA-IR, HgbA1, koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid, illetve CRP) legalább három kóros paraméterének meglétével validáltuk. Ez a 7 vagy magasabb pontérték esetében mutatta a legnagyobb esélyhányadost (OR=5,076; 95% Cl 1,181-21,815), tehát ezen gyermekek további kivizsgálása, életmódi tanácsadása indokolt. A fenti kockázatbecslés előnye, hogy kizárólag noninvazív elemeket tartalmaz, így alkalmas szűrésre az alapellátásban is, családi és korai fejlődési tényezők bevonása révén képes azonosítani kockázattal érintett gyermekeket, még mielőtt megbetegedés kialakulna; ezáltal támogatja a preventív szemlélet elterjedését.