Az öregségi és a korkedvezményes nyugdíjrendszer egészségtudományos megalapozottságáról - javaslat a korkedvezményes nyugdíjat kiváltó rendszerre / Ungváry György [et al.]
Bibliogr.: p. 154-156. - Abstr. hun., eng.
In: Foglalkozás-Egészségügy. - ISSN 1417-1015. - 2011. 15. évf. 4. sz., p. 134-156. : ill.
Szerzők áttekintették az öregségi és az előrehozott nyugdíjazások történetét, illetve elemezték ezek egészségtudományos alapját. Az alábbi megállapításokra jutottak: - noha a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint az öregségi nyugdíjazás értelemszerűen a munkavállaló megromlott egészségi állapotával van összefüggésben, a különböző országok különböző nyugdíjrendszereinek túlnyomó többsége nem vagy nem elsősorban a munkavállalók egészségi állapotának figyelembevételével került kialakításra. - Magyarországon a jelenlegi korkedvezményes nyugdíjazás körébe tartozó munkakörök megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét (egészség megőrzése, életkor hosszabbodása, életminőség fenntarthatósága) bizonyítanák. Bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a munkavédelem, a munkavédelmi törvény szellemével (a rendszer elve és gyakorlata ellentétes olyan előírásokkal, mint pl. hogy a munkahelyen az egészséget és a biztonságot a munkáltató köteles garantálni; vagy: az egészséget tilos pénzzel megváltani). Arra következtetnek, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból egyaránt indokolatlan. - Ha a legkorszerűbb prevenciós eszközökkel, eljárásokkal nem, de az össz-expozíciós idő (műszakszám, munkaév) csökkentésével megakadályozhatók a foglalkozásból (munkavégzésből, munkakörülményből) eredő maradandó egészségkárosodások és következményes életminőség-romlás, akkor indokolt a munkavállaló egészségi állapotának, munkaképességének, életminősége fenntarthatósága céljából egy ún. tudományos alapra helyezett korkedvezményes rendszer (TMKR) kialakítása. - Szerzők egy kérdéses munkakörnek, tevékenységnek, nemzetgazdasági alágazatnak (tovább együtt: munkakör) a TMKR-be való felvételének megítélésére egy módszertani csomagot állítottak össze. A módszertani csomagba tartozó módszereket meghatározott lépések szerint javasolják alkalmazni. A lépések sorrendje: meghatározott részletességű kockázatelemzés --> munkaképességi index meghatározása -+ munkakapacitás, megterhelhetőség, igénybevétel meghatározása (az utóbbi esetben MET meghatározása történik) a lakosság 50%-os morbiditási, rokkantsági és mortalitási szintjeinek meghatározása; a morbiditást a hypertoniás, a rokkantságot az ISzB és/vagy a cerebrovascularis események gyakoriságával becsülik. A többlépéses eljárással nyert adatok, eredmények segítségével jó közelítéssel meghatározható a nehéz fizikai munkavégzésre való alkalmatlanság életkorban, össz-expozíciós időben (műszakszám/munkaév) kifejezve; az így megállapított időpontok előtti 2-5 évvel kerül be a munkakör a TMKR-be. A módszertani csomag 5. lépésével (költség-haszon, költséghatékonyság elemzés) megállapítják, hogy a TMKR-be sorolt munkakör folytatása (bevezetése) indokolt-e vagy célszerű megszüntetni. - Az eljárás - bizonyos megszorításokkal - alkalmas az ún. egyéb nem fiziológiás megterheléssel, igénybevétellel (éjszakai műszak, váltott műszak, 24 órás vagy hosszabb folyamatos munkavégzés, a szokásosnál jelentősen nagyobb mentális és/vagy pszichés megterhelés, igénybevétel, pszichoszociális kockázatok) jellemezhető munkakörök, tevékenységek megítélésére is. Az 1. és 2. lépés pozitív eredménye esetén kvantitatív pszichológiai vizsgálatok, szakorvosi konzíliumok eredményeitől függően tesznek javaslatot a TMKR-be való bevonásra. A döntéshez ez esetben is szükséges a költség-haszon, költséghatékonyság elemzés. - A TMKR-be sorolt munkakörök az adott munkakörben végzett tevékenység felfüggesztését jelentik. Felfüggesztés esetén a munkavállaló munkakör-cserét követően - ha az orvosi alkalmassági vizsgálat a funkcionális és/vagy a speciális munkakapacitást megfelelőnek ítéli - új munkakörben dolgozhat tovább az öregségi nyugdíjkorhatárig. A felfüggesztés csak akkor jelenti a munka világából való kilépést, ha a munkavállalót mun