2008-ban Ferdinando Crandori vezetésével egy Európai Uniós projekt kezdődött el (AHEADIII), amelynek fő témája az idősödő felnőttek hallásának vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve az időskori halláscsökkenés korai felismerésére rehabilitációjára. 13 ország 17 kutatója vesz részt a munkában, hazánkat a W5-W6 munkacsoportban Pytel József egyetemi tanár képviseli A W5 és W6 munkacsoport foglalkozik a klasszikus és esetlegesen új szűrési lehetőségekkel A munkacsoportok feladata az egyes szűrési módszerek minőségi standardjainak és költséghatékonyságának a feltérképezése. A szubjektív tesztekhez tartozik a kérdőíves felmérés, a telefonos, illetve internetes szűrés és a szubjektív audiometriás vizsgálatok. Az objektív tesztekhez tartoznak az otoakusztikus emisszió (OAE) és az agytörzsi kiváltott válasz (BERA) vizsgálatok. A Pécsi Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikán a fenti módszerek szűrési célzatú komplex alkalmazását tanulmányoztuk 2010. február 12. és 2010. augusztus 30. között a klinikán nem halláspanasszal kezelt, 60 és 70 év közötti betegek, illetve klinikai dolgozók esetében. Eddig 22 személy vett részt önkéntesen a vizsgálati protokollban. A vizsgálati protokoll része volt egy kérdőív kitöltése, tisztahang küszöb vizsgálat, SISI-teszt, standard beszédaudiometria, az objektív tesztek közül a tranziens és disztorziós otoakusztikus emisszió (TEOAE, DPOAE), valamint a BERA-vizsgálat. Kontroll céljából a kérdőívet kitöltettük 30 normál hallású orvostanhallgatóval is. A 22 résztvevő a kérdőív alján sokkal jobbnak ítélte meg a hallását, mint ahogy azt a tesztek mutatták. A tisztahang küszöb nem mutatott szignifikáns eltérést a WHO azonos korcsoportú normál adataihoz képest. A SISI-teszt csak 3 fül esetében mutatott 80% feletti értéket. Értékelhető emissziót csak 2 betegnél tudtunk regisztrálni BERA-vizsgálatok során az V-ös hullám latencia értékei és az I-V interpeak latencia értékek megfeleltek a normális kontrollcsoport latencia értékeinek. A felmérésünk alapján a legérzékenyebb módszernek a beszédértés vizsgálatát tartjuk, amit tovább lehetne javítani érzékenyített beszédtesztekkel, mint pl. beszédértés zajban. Ezen utóbbi internetes teszt formájában is kivitelezhető.