Radiológiai helyzet Magyarországon a fukushimai atomerőmű balesete után / Homoki Zsolt [et al.]
Bibliogr.: p. 88. - Abstr. hun.
In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2011. 55. évf. 4. sz., p. 75-89. : ill.
A 2011. március 11-én bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés és az azt követő szökőár komoly károkat okozott Japán csendes-óceáni partjánál fekvő Fukushima Dai-ichi atomerőműben. Az áramszolgáltatás teljes mértékben megszakadt, a dízelgenerátorokat elöntötte és tönkretette az árhullám. A rendszer stabilizálása közben a hűtővízből felszabaduló hidrogén hatására több reaktorblokknál robbanás következett be. Ennek következtében nagy mennyiségű hasadási termék jutott ki a környezetbe. Az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) mérései alapján a radioaktív anyagokkal szennyezett felhő március 24-én érte el Magyarország területét. A kibocsátott hasadástermékek közül a 131I, a 134Cs és 137Cs izotópok voltak jól mérhetők. A levegőben mérhető aktivitáskoncentráció március utolsó napjaiban érte el a maximumot és május közepére tért vissza a balesetet megelőző szintre. A 131I izotóppal szennyezett levegő belégzéséből a hazai lakosság pajzsmirigyébe átlagosan mindössze 1 Bq 131I izotóp kerülhetett két hónap alatt. Az ettől származó pajzsmirigy dózis nem haladja meg a 4 mikroSv egyenérték dózist csecsemőkben, 1 mikroSv-t a tíz év körüli gyermekekben, illetve a 0,4 mikroSv -t a 17 évnél idősebbekben. Ezek az értékek a milliomod részét képezik a nukleáris medicinában rutinszerűen diagnosztikai célra használt radiojód-aktivitásnak, így messze alatta maradnak bármely egészségügyi kockázattal járó dózisnak. A lekötött effektív dózisegyenérték 131I belégzéséből csupán 10-30 nSv volt, ami az éves természetes sugárterhelésünk százezred része. A lekötött effektív dózisegyenérték a radioaktív cézium izotópoktól még ennel is jóval kevesebb - átlagosan 1 nSv - volt.