59 éves nőbeteg jelentkezett ambulanciánkon a nyak elülső részére irányuló fájdalomérzés, nyelési nehezítettség miatt. A beteg anamnézisében 30 évvel korábban Graves-Basedow-kór miatti thiamazolkezelés szerepel. A beteg aktuális tünetei a nyakát 2-3 héttel korábban ért kettős kullancscsípést követően jelentkeztek. Az első vizsgálatkor emelkedett gyulladásos paramétereket, anaemiát, thrombocytosist és elsődleges hypothyreosist észleltünk. Ultrahangvizsgálattal mindkét oldalon megnagyobbodott, echószegény, csökkent erezettséget mutató, göbösen átépült pajzsmirigyet láttunk. Technécium- (Tc-) szcintigráfia során az izotópfelvétel alacsony volt (0,69%). Thyreoidectomiát terveztünk, de a kemény, sérülékeny szövet műtétje trachearuptura veszélyével fenyegetett, ezért a műtét során csak biopszia vételére került sor. A biopszia Riedel-thyreoiditist vetett fel. A mikrobiológiai vizsgálatok Borrelia burgdorferi (Bb) akut fertőzést igazoltak emelkedett IgM-szinttel. Tiroxinszubsztitúció mellett amoxicillinkezelést alkalmaztunk (3 x 500 mg/nap 21 napon át), majd pulzatilisan 250 mg metilprednizolon intravénás terápiát alkalmaztunk (7 napos ciklusonként 6 hétig), majd 20 mg/nap tamoxifenkezelést kezdtünk, amely jelenleg is tart. A kombinált kezelések eredményeként a beteg tünetei, laboratóriumi eredményei javultak, de a pajzsmirigy mérete érdemben nem változott. A szakirodalmi adatok alapján a TSH-receptor bizonyos részei a Bb specifikus fehérjéivel (surface protein A, flagellar rotation protein A), továbbá a DNS-rekombináz/ATP-dependens helikáz szerkezetével erőteljes homológiát mutat. Az anamnesztikus és laboratóriumi adatok, a kórlefolyás alapján a Bb molekuláris mimikri mechanizmuson keresztül az autoimmun pajzsmirigybetegségek lehetséges környezeti kiváltó faktora lehet. Ismereteink szerint ez az elsőként közölt eset, amikor a Riedel-thyreoiditis és a Bb fertőzés együtt jelentkezett.