A jelen tanulmány célja az inzulinrezisztencia (IR) jelenlétének vizsgálata volt középidős terhességben, a később kialakuló terhességi hypertoniában (GH), praeeclampsiában (PE), normoglykaemiás graviditásban, valamint terhességi cukorbetegségben (GDM). Hat és fél éven keresztül, válogatás nélküli 3692 terhesen a 24-28. gestatiós hetekben a WHO elvei alapján 75 g-os glukózterhelést végeztünk. Mértük a vércukor és a szérum C-peptid szintjét, az éhomi (ÉCGA) és a 2 órás C peptidglukóz arány (2CGA) alapján meghatároztuk az IR mértékét. A kontrollcsoportban az éhomi C peptid glukóz arány (ÉCGA): 0,12, a kétórás C-peptid-glukóz arány (2CGA): 0,33 volt. A normotensiv GDM-es csoportban az ÉCGA-t 0,15-nek, míg a 2CGA-t 0,34-nek találtuk. Az ÉCGA és a 2CGA értékei szignifikánsan nagyobbak voltak a GH normoglykaemiás (ÉCGA: 0,18, p<0,05, 2CGA: 0,46, p<0,01) és GDM-es (ÉCGA: 0,19, p<0,01, 2CGA: 0,38, p<0,05) csoportjaiban - még az alacsony testtömegindexű (BMI) alcsoportokban (GH normoglykaemia: ÉCGA: 0,16, p<0,05, 2CGA: 0,43, p<0,01 GH GDM: ÉCGA: 0,18, p<0,01, 2CGA: 0,36 - ez az egyetlen kivétel a GH alcsoportokban) is. Míg ezek az értékek a PE-s (PE normoglykaemiás ÉCGA: 0,13, 2CGA: 0,34) és a GDM-es (ÉCGA: 0,15, 2CGA: 0,32) csoportokban (továbbá az alacsony BMI alcsoportokban [PE normoglykaemia: ÉCGA: 0,13, 2CGA: 0,34; PE GDM: ÉCGA: 0,14, 2CGA: 0,321]) nem különböztek lényegesen a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a terhesség középidejében szignifikánsan emelkedett ÉCGA és 2CGA észlelhető a később kialakuló GH terheseknél, a terhességi cukorbetegségben és a normális szénhidrát-háztartásúaknál egyaránt. Ugyanakkor a GDM-es és nem GDM-es praeeclampsiás várandós nőknél emelkedést nem tapasztaltunk. Az észleltek függetlennek látszanak az anyai BMI-től. A GH és PE hátterében különböző mechanizmusok szerepelhetnek.