Számos klinikai vizsgálat és kísérletes eredmény igazolta, hogy a különböző texturáltságú és töltetű emlőimplantátumok elősegíthetik az implantátum capsuláján belül a sejtek és szövetek szerkezeti változását, ami hosszú távon tumorgenezist indukálhat. Az emlőimplantátummal összefüggő anaplasticus nagysejtes lymphoma (BIA-ALCL) és a laphámrák (BIA-SCC) két különálló, az emlődaganattól élesen elkülönülő, az implantátum capsulájában kialakuló malignus megbetegedés, amelyek becsült előfordulási gyakorisága és prevalenciája alacsony. A WHO által 2023 óta elismert emlőimplantátum-laphámrák immunológiai természetű, krónikus antigénstimulációval összefüggő gyulladásos folyamat következménye, amelynél a daganatok kialakulásának tényleges kockázata és kiváltó tényezői még nem tisztázottak, de a tumorokkal összefüggő genetikai mutációk és környezeti hatások vizsgálata továbbra is a tudományos érdeklődés középpontjában áll. A CK5/6- és p40/p63 pozitivitások melletti immunhiányos állapot szisztémás tünetei (láz, krónikus fáradtság, gyengeség) kevésbé prominensek. A lokális tünetek (késői seroma, az emlő fájdalmas duzzanata, aszimmetria, tokmegvastagodás, bőrtünetek) dominálnak, és átlagosan 15-20 évvel az implantáció után jelentkeznek. A képalkotó vizsgálatok (ultrahang, MRI, finomtű-biopszia, CT, PET/CT) utáni pozitív citológiai és immunhisztokémia vizsgálati eredmények lokalizált esetekben jó prognózist mutatnak. Az emlőimplantátum-laphámrákkal diagnosztizált betegek 80%-ánál a diagnózis felállításakor már capsulán kívüli tumoros invázió mutatható ki a hónalj, a végtagok, a máj, a tüdő, az izmok, a csontok, a vesék és az agyhártya területén. Az emlőimplantátumlaphámrák invazivitását mutatja, hogy a regisztrált eseteknél a 6 hónapos mortalitási arány nagyon nagy: 43,8% volt. Az ellátásnak multidiszciplináris szakmai részvétellel kell történnie, és az eseteket hazánkban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Központi Implantátumregiszterében kötelezően jelenteni kell. A plasztikai sebészeti és onkológiai kutatásokon túl minden orvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy fontos figyelni az emlőimplantátummal rendelkező betegek jelzéseit és tüneteit, illetve klinikai gyanú esetén megfelelő diagnosztikai vizsgálatok felé kell irányítani a pácienseket. A jelen tanulmány az emlőimplantátum-laphámrák epidemiológiai tényezőit, a patogenezisre, a genetikai és klinikai szempontokra, a kezelésre és a prognózisra vonatkozó ismereteinket foglalja össze.  Kulcsszavak: szilikon emlőimplantátum, laphámrák, késői seroma, CK5/6 és p40/p63 pozitivitás, en bloc capsulectomia, kötelező implantátumregiszter