Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=170908
MOB:2026/3
Szerzők:Kéri Szabolcs
Tárgyszavak:PSZICHIÁTRIA; PSZICHOFARMAKOLÓGIA; KÁBÍTÓSZEREK; DEPRESSZIÓ; STRESSZ-ZAVAROK, POSTTRAUMÁS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2026. 167. évf. 37. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Pszichedelikumok használata a pszichiátriában : mit mutatnak a klinikai bizonyítékok? / Kéri Szabolcs
  Bibliogr.: p. 1466-1467. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2026.33665
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2026. 167. évf. 37. sz., p. 1461-1467.


A pszichedelikus kezelések alkalmazásáról szóló szakirodalom az elmúlt öt évben jelentősen bővült. A hangulatzavarok, a terápiarezisztens depresszív zavar és a poszttraumás stressz-zavar területén több randomizált-kontrollált vizsgálat és összegző elemzés jelent meg. A vizsgálati módszertan azonban továbbra is alapvető bizonytalansági forrás, a klinikai bizonyítékok a terület népszerűségének ellenére szegényesek. A pszilocibin alkalmazása major depresszív zavarban következetes és nagymértékű javulással jár, ám a legszigorúbb vizsgálatokban a primer végpont nem mindig éri el a statisztikai szignifikanciát. Ugyanakkor egy szintetikus pszilocibin (COMP360) két 2025-2026-os, 3. fázisú vizsgálatában is teljesítette a primer végpontot. Az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin; "ecstasy") segítségével támogatott pszichoterápia poszttraumás stressz-zavarban rendelkezik a legmeggyőzőbb 3. fázisú vizsgálati anyaggal, az amerikai gyógyszerhatóság azonban 2024-ben etikai aggályok miatt nem hagyta jóvá a készítményt. Az LSD-nek (lizergsav-dietilamid) és az ayahuascának a depresszív tünetekre és szorongásra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonyítékok lényegesen gyengébbek. A pszichedelikumok terápiás használata ma már nem tekinthető pusztán elméleti kérdésnek vagy egy szubkultúra mozgalmának: a klinikai hatás következetes, több vizsgálatban pedig kifejezetten erős. A klinikai bizonyosság szintje azonban több indikációban is alacsony vagy nagyon alacsony marad. Ennek fő okai a vakítás gyakorlati feloldása, a kis esetszámok, a vizsgálatok eltérő jellege és a hosszú távú biztonsági adatok hiánya. A pszilocibin és a klasszikus pszichedelikumok egyelőre kísérleti kezelésnek tekinthetők. Az MDMA esetében a 3. fázisú eredmények ígéretesek, de a hatósági jóváhagyáshoz nem bizonyultak elegendőnek.  Kulcsszavak: pszichedelikumok, pszilocibin, MDMA, hangulatzavarok, terápiarezisztens depresszív zavar, poszttraumás stressz-zavar