Tanulmányunk a Mentális Egészséggel Összefüggő Életminőség Kérdőív (MHQoL) magyar verziójának hazai adaptálását mutatja be. Elméleti háttér: Az elmúlt évtizedekben elmozdulás fi gyelhető meg az egészségügyben az életminőség megítélése tekintetében, hiszen a beavatkozások végső célja már nem csupán a tünetek csökkentése, és az élettartam meghosszabbítása, hanem ugyanannyira az életminőség javítása is. Az életminőség mérésére több mérőeszközt is kidolgoztak, többségük azonban kizárólag a testi-fizikai egészségre összpontosít, és nem fedi le teljes mértékben azokat a dimenziókat, amelyek a mentális problémákkal küzdő emberek életminősége szempontjából fontosak. Van Krugten és mtsai. (2021) kidolgozták a mentális egészséggel kapcsolatos életminőség hét legfontosabb dimenzióját lefedő MHQoL (Mental Health Quality of Life - Mentális Egészséggel Összefüggő Életminőség) kérdőívet. Célkitűzések: Kutatásunknak két fő célja volt, először is, az MHQoL kérdőív magyar adaptációjának megvalósítása, másodszor, célunk volt az egészséges és a diagnosztizált pszichiátriai zavarokkal küzdő személyek eredményeinek összehasonlítása. Módszer: A kérdőíves vizsgálatban 189 fő vett részt (157 fő pszichiátriai szempontból egészséges, 32 fő valamilyen mentális zavarral küzdő személy, akik közül 20 fő akut pszichiátriai osztályos, 12 fő pedig ambuláns ellátásban részesül). Az adatokat megerősítő faktoranalízissel, reliabilitásvizsgálattal, valamint független mintás t-próbával elemeztük. Eredmények: Megerősítő faktorelemzésünk alapján mind a hét tétel jó illeszkedést mutatott a modellel, az egyes tételek faktorsúlya 0,45 és 0,79 közöttinek bizonyult. Az MHQoL reliabilitásvizsgálata során kapott Cronbach-? mutató kiváló belső megbízhatóságot mutat: értéke 0,81, a tételenkénti reliabilitás értékek 0,76-0,81 közötti tartományban helyezkednek el. A pszichiátriai diagnózissal rendelkező és pszichiátriai diagnózissal nem rendelkező kitöltők átlagainak összevetését független mintás t-próbával végeztük. A két csoport átlagaiban szignifi kánsan különbség adódott a jövőkép, a hangulat, a kapcsolatok, és a testi egészség tételek mentén, valamint az MHQoL összpontszáma és a pszichológiai jóllét átlagértékeinek összehasonlításakor. A legtöbb változó közepes hatásmérettel különbözik egymástól. Következtetések: Eddigi eredményeink alátámasztják, hogy az MHQoL magyar változata a pszichometriai mutatók alapján megfelelően diff erenciál a pszichiátriai betegséggel élő, és a pszichiátriailag egészséges populáció között, illetve fontos információt szolgáltat arról, hogy a pszichiátriai betegségek mely területeken rontják leginkább a páciensek életminőségét. Jövőbeli célitűzésünk az MHQoL kérdőív további validálása annak reményében, hogy eredményeink hozzájárulhatnak a tünetek megszüntetése mellett az életminőség javítására is koncentráló egészségügyi ellátás koncepciójához.  Kulcsszavak: életminőség, mentális egészség, mentális zavarok, MHQoL, magyar adaptáció