Kutatásunk célja a 40 év feletti magyar lakosság, különösen a kardiovaszkuláris betegségben érintettek attitűdjének, digitális egészségügyi beavatkozások (Di gital Health Interventions, DHI) iránti ismereteinek és viselkedésének feltárása, kiemelve az életmód és egészségügyi applikációk és a ChatGPT egészségügyi célú alkalmazásának elfogadottságát, továbbá összehasonlítva ezen eredményeket a diagnózis nélküli résztvevők körében. Módszertan: 2024 májusában 200 fős lakossági mintán alapuló webes interjú készült. Eredmények: A válaszadók 52%-a kardiovaszkuláris betegségben érintett; 46%-uk használ rendszeresen életmód- és egészségügyi mobilapplikációkat, magasabb arányban a diagnózissal rendelkezők (51%). Az életmód- és egészségügyi mobilapplikációk aktív használatának átlagos szá ma mutatott csak szignifikáns eltérést: a diagnosztizált betegek körében 0,76, a diagnózissal nem rendelkezőknél 0,47 (p=0,041). Az EESZT "EgészségAblak" alkalmazása a leggyakoribb, ezt követik jelentős lemaradással a fitnesz applikációk. A ChatGPT-t a résztvevők 19%-a használná sürgős egészségügyi helyzetben, azonban kevesen lennének hajlandók fizetni az információért. Az adatmegosztás tekintetében 54% szívesen megosztaná alap egészségügyi adatait, de csupán 30% nyújtana hozzáférést laboreredményeihez, diagnózisaihoz vagy alkalmazott terápiáihoz, a legnagyobb bizalmat a hazai egyetemi kutatóközpontok iránt tanúsítva. Következtetés: A digitális egészségügyi beavatkozások jelentősége nö vekszik, előmozdítva a prevenciót és az egészségmagatartás változását, azonban az alkalmazásoktól várt pozitív egészségmagatartás-változás lehetősége jelenleg nincs kellően kihasználva e populációban.  Kulcsszavak: digitális egészségügyi beavatkozások, élet mód- és egészség mobilapplikációk, ChatGPT, 40 év fe letti magyar lakosság, kardiovaszkuláris betegek, adatmegosztás