Bevezetés: Hazánkban az Okostányér az elterjedt táplálkozási ajánlás, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozott ki hivatalos nemzeti irányelv hiányában. Nemzetközi szinten széles körben ismert többek között a Bolygóbarát Egészséges Étrend, amely egyszerre kíván egészséges és környezetbarát táplálkozási ajánlást nyújtani. A klímaváltozás előrehaladtával étrendünk környezeti lábnyoma egyre fontosabbá válik, mivel az közvetve az egészségünkre is hat. Célkitűzés: Az Okostányér és a Bolygóbarát Egészséges Étrend ajánlás összehasonlítása a magyar átlagos étrenddel, valamint mindhárom étrend egészségességének és környezeti lábnyomának értékelése. Módszer: A magyar átlagos étrendet az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2019. évi adatai alapján írtuk le. Mindhárom étrend esetében meghatároztuk a fő élelmiszercsoportokra vonatkozó napi táplálékbeviteli mennyiségeket. Az étrendek egészségességét a Globális Betegségteher Vizsgálat kilenc élelmiszercsoportra vonatkozó ajánlásai alapján értékeltük; ezek a mennyiségek elméleti minimális kockázatot jelentenek a kapcsolódó betegségek tekintetében. A környezeti terheket - üvegházhatásúgáz-kibocsátás és földhasználat - a SHARP Indikátor Adatbázis alapján számoltuk. Eredmények: A vizsgált étrendek közül a Bolygóbarát Egészséges Étrend tekinthető a legegészségesebbnek, mivel 4 élelmiszercsoportban ajánl optimális táplálékbevitelt. Az Okostányér és az OTÁP étrendje egy-egy élelmiszercsoportban felelt meg az optimális szinteknek. A környezeti lábnyom tekintetében a Bolygóbarát Egészséges Étrendnek volt a legkisebb az üvegházhatásúgáz-kibocsátási és földhasználati lábnyoma, míg az Okostányéré közepes, az OTÁP-é pedig a legnagyobb volt. Megbeszélés: A három vizsgált étrend közül a Bolygóbarát Egészséges Étrend bizonyult a legegészségesebbnek és legkisebb környezeti lábnyomúnak. A Globális Betegségteher Vizsgálat optimális beviteli értékei megbízhatónak tekinthetők, mivel széles körű szakirodalmi áttekintéseken és metaanalíziseken alapulnak, továbbá nagymintás kohorszvizsgálatokon is validálták őket. A vizsgált étrendek környezeti lábnyoma nagyságrendileg megegyezik a nemzetközi szakirodalomban korábban közölt eredményekkel. Következtetés: A Bolygóbarát Egészséges Étrend hazai adaptációja, illetve ajánlása megfontolandó, mivel a jelenlegi adatok alapján egészségi és környezeti szempontból egyaránt előnyösebb a jelenleg Magyarországon elterjedt Okostányérajánlásnál és az átlagos magyar étrendnél.  Kulcsszavak: táplálkozási irányelvek, globális betegségteher, karbonlábnyom, Bolygóbarát Egészséges Étrend, Globális Betegségteher Vizsgálat