Világszerte megfigyelhető, hogy a fogyatékossággal élők, illetve az egészségi okból korlátozottak és a társadalom többi részének munkaerő piaci helyzete között számottevő különbségek vannak. Az eddigi hazai tapasztalatok ugyanezt mutatják, ugyanakkor a 2022-es népszámlálás adatai egyedülálló lehetőséget adnak a bizonyos alapvető tevékenységeikben (látás, hallás, járás, önellátás, emlékezés/koncentráció, kommunikáció) korlátozott népesség összetételének vizsgálatára, ezen belül az aktív korúak foglalkoztatottságának részletes elemzésére. Tanulmányunkban a 16-64 éves, munkaképes korú, magánháztartásban élő, egészségi okból korlátozott népesség foglalkoztatottságának és az azt befolyásoló tényezőknek a vizsgálatát tűztük ki célul a 2022-es népszámlálás adatai alapján. Elemzéseink a népszámlálás véletlenszerűen kiválasztott, majd átsúlyozott 10%-os mintáján, kereszttáblák és loglineáris regresszió segítségével készültek. Az eredmények alátámasztják, hogy a súlyos korlátozottság jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon: a súlyosan korlátozottak foglalkoztatottsága jóval alacsonyabb a népesség többi részének foglalkoztatottságánál, egyúttal esélyük az inaktivitásra és eltartotti státuszra számottevően magasabb. Az önellátásukban, illetve a járásukban súlyosan korlátozottak a leginkább kitettek a foglalkoztatottság hiányának, a látás- és a hallásnehézségek ugyanakkor nem jelentenek kimutatható hátráltató tényezőt. A korlátozottság a foglalkozás megválasztásában is akadályt jelent.  Kulcsszavak: egészségi okból fakadó korlátozottság, foglalkoztatottság