Háttér és célkitűzések: A tanulmány autizmus spektrum zavarral és ADHD-val diagnosztizált 5-15 éves gyermekek kommunikációs profilját vizsgálja egy, a nemzetközi gyakorlatban régóta használt mérőeszköz, a CCC-2 (Children's Communication Checklist, Bishop 2003) magyar adaptációjával. A magyar nyelvű szülői kérdőív jelenleg kizárólag kutatási célokra használható, validált változata még nem készült el. Módszer: A CCC-2 méri (a) a strukturális nyelvi képességeket; (b) a pragmatikai képességeket; valamint (c) az érdeklődés és szociális kapcsolatok működését. A kérdőívet 232 gyermek szülei töltötték ki (66 fő ASD-vel, 50 fő ADHD-val, és 16 fő ASD+ADHD-val diagnosztizált gyermek; 100 fő életkorban illesztett kontrollgyermek). Eredmények: A legtöbb skálán mindegyik klinikai csoport szignifikánsan különbözött a kontrollcsoporttól. Az ASD- és ASD+ADHD-csoportokban a gyermekek nagyjából 75%-ánál, az ADHD-csoportban 64%-ánál állt fenn jelentős kommunikációs nehézség. Az ASD-csoportban a kommunikációs nehézség 56%-ban elsősorban a pragmatikai, 33%-ban elsősorban a nyelvtani képességeket érinti; az ADHD-csoportban 44%-nál pragmatikai, 31%-nál nyelvtani, és 25%-nál mindkét terület érintett; az ASD+ADHD-csoportban pedig 50%-ban mindkét terület érintett, 33%-ban pragmatikai és 17%-ban nyelvtani nehézségek álltak fenn. A magyar kérdőív az angol változathoz hasonlóan mér a tipikus fejlődésű gyermekek esetében, de eltérést látunk az ASD-csoportban. Következtetések: Az eredmények azt mutatják, hogy a CCC-2 magyar adaptációja az eredeti angol változathoz hasonlóan alkalmas a kommunikációs nehézségek kiszűrésére. A kérdőív segítségével megállapítható, hogy a vizsgált gyermeknek inkább a szociális kommunikáció és pragmatika, vagy inkább a strukturális nyelvi képességek terén, esetleg mindkét területen van-e lemaradása a korosztályában elvárható szinthez képest.  Kulcsszavak: Gyermeki Kommunikáció Kérdőív (CCC-2), pragmatikai fejlődés, szociális kommunikáció, ASD, ADHD, kommunikációs zavar