Háttér és célkitűzések: A test megbecsülése a pozitív testkép jelenségkörének jelentős komponense, amely hozzájárul a pszichológiai jólléthez, protektív tényező a testképzavar, illetve a média által propagált, a fizikai megjelenéssel kapcsolatos elvárásokkal szemben. Jelen kutatássorozat célja a Test Megbecsülése Skála átdolgozott verziójának validálása magyarul (BAS2; Body Appreciation Scale-2). A mérőeszköz testpozitív állításokkal, nemtől függetlenül méri a saját testhez való viszonyt. Módszer: Az első vizsgálatban, amelyben 465 nő (M életkor - 21,9, SD - 2,5, 18-28 év) vett részt online, a test megbecsülését az önbecsüléssel, a testi válaszkészséggel, a vonzó megjelenés fontosságával, a testi attitűddel és a kozmetikai műtétek elfogadásával összefüggésben vizsgáltuk. Megerősítő faktorelemzést, korrelációs és MIMIC-elemzést futtattunk. A második vizsgálatban 102 egyetemista nő (M életkor - 20,6, SD - 2,0, 18-28 év) vett részt személyesen. A Scrambled Sentence feladatot primingként használtuk a kérdőívcsomag előtt, amelyben a test megközelítésből tovább vizsgálni, és olyan tényezőket feltárni, amelyek elősegítik a testhez való pozitív viszonyulás mihamarabbi kiépülését és megszilárdulását, különösen a közösségi média világában felnövő fiatalok esetében. Kulcsszavak: test megbecsülése, validálás, pozitív testkép, kozmetikai műtétek elfogadása, testtárgyiasítás megbecsülését a kozmetikai műtétek elfogadásával, a tárgyiasított testtudattal és az önbecsüléssel összefüggésben vizsgáltuk. Eredmények: Eredményeink szerint az egyfaktoros Test Megbecsülése Skála-2 (BAS2) magyarul is kiváló mérőeszköz a saját testhez való pozitív, elfogadó viszonyulás mérésére. A test megbecsülésének magasabb szintje magasabb önbecsüléssel és testi válaszkészséggel függ össze, míg a saját testtel kapcsolatos negatív érzések (elégedetlenség, tárgyiasítás) a média által reklámozott szépségideállal, illetve a kozmetikai műtétek elfogadásának alacsonyabb szintjével áll kapcsolatban. A primingként alkalmazott testtárgyiasító üzenetekkel való feladatvégzés negatív kapcsolatban áll a test megbecsülésének alakulásával egyetemista nők körében. Következtetések: A testhez való viszonyt érdemes pozitív megközelítésből tovább vizsgálni, és olyan tényezőket feltárni, amelyek elősegítik a testhez való pozitív viszonyulás mihamarabbi kiépülését és megszilárdulását, különösen a közösségi média világában felnövő fiatalok esetében.  Kulcsszavak: test megbecsülése, validálás, pozitív testkép, kozmetikai műtétek elfogadása, testtárgyiasítás