Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=168888
MOB:2024/4
Szerzők:Simon Adél Csenge; Pachner Orsolya Csilla; Kiss Orhidea Edith
Tárgyszavak:INFORMATIKA; TECHNOLÓGIA; STRESSZ; PSZICHOLÓGIA
Folyóirat:Magyar Pszichológiai Szemle - 2024. 79. évf. 4. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/0016/0016-overview.xml]


  Digitális kihívások: a technostressz megjelenése és kapcsolata a szervezeti pszichoszociális tényezőkkel magyar irodai munkavállalóknál / Simon Adél Csenge, Pachner Orsolya Csilla, Kiss Orhidea Edith
  Bibliogr.: p. 772-775. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2024.00097
  In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2024. 79. évf. 4. sz., p. 757-776. : ill.


Háttér és célkitűzések: A technostressz egy modern adaptációs betegség, amelyet a digitális újításokkal való megküzdés képtelensége okoz. Idesorolhatunk minden olyan munkahelyi stresszt, amely a digitális eszközök használatához kötődik. A technostressz jelenségét gyűjtőfogalomnak is tekinthetjük, amelyet tovább bonthatunk különböző alfaktorokra, ezek a techno-túlterhelés (techno-overload), techno-invázió (technoinvasion), techno-komplexitás (techno-complexity), techno-bizonytalanság (techno-insecurity), technokiszámíthatatlanság (techno-uncertainty). Számos kutatás foglalkozott az elmúlt néhány évben ezzel a jelenséggel, így mára biztosan tudjuk, hogy nagyban rontja a munkavállalók mentális egészségét, ami fiziológiai és pszichoszociális tüneteket egyaránt okozhat, valamint szervezeti problémák kiváltója is lehet. Ugyanakkor ez idáig nem született tanulmány, amely a magyar munkaerőpiacon vizsgálta volna a technostressz megjelenését és hatásait. Jelen kutatásunkban szerettük volna megvizsgálni a technostressz alfaktorai és a munkahelyi pszichoszociális tényezők közötti összefüggéseket. Módszer: Kutatásunkat online, anonim adatfelvétellel valósítottuk meg 2023 márciusa és áprilisa között. A mintába való bekerülés feltétele volt, hogy a kitöltő irodai munkát végezzen, legalább 2 év munkatapasztalattal rendelkezzen, valamint az utóbbi 3 évben munkaidejének egy részét home office munkavégzésben töltse. Összesen 462 fő (167 férfi és 295 nő) vett részt a vizsgálatunkban. Az adatelemzéshez a Technostress Creators Inventory és a Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) változóit használtuk. Eredmények: Az adatelemzés során Spearman-korrelációt és többszörös lineáris regresszióanalízist végeztünk, amivel bizonyítottuk, hogy a technostressz alfaktorai nemcsak negatív összefüggést mutatnak a munkahelyi pszichoszociális tényezőkkel, hanem be is jósolják a változók alacsonyabb értékét. A többszörös lineáris regresszióval kapott modellek magyarázó ereje 4,8 és 23,1% között változott. Következtetések: A technostressz alfaktorai negatívan prediktálják a szervezeti pszichoszociális tényezőket, ezért fontos, hogy felhívjuk a magyar vezetők figyelmét a digitális átalakulással együtt járó egyéni, társas és szervezeti problémák hátterében meghúzódó faktorokra.  Kulcsszavak: technostressz, digitalizáció, COPSOQ II, pszichoszociális tényezők