Háttér és célkitűzések: A 21. századi szervezeteket a folyamatos és rendkívül gyors változás jellemzi. A világjárvány idején a szervezeti rugalmasság kérdésköre még nagyobb prioritást élvezett, amely a szervezet működésének kulcskritériumát is jelentette egyben. A rugalmasság nemcsak a munkavégzés módjára (online, távmunka, munkaidő-kedvezmények), hanem a szervezeti tanulásra és a változásokra való fogékonyságra is kiterjed. Mindezzel szorosan összefonódva a munkavállalói egészségvédelem és a mentális jóllét is előtérbe került. A korábbi szakirodalmi eredményeket alapul véve jelen kutatás célja volt, hogy feltárjuk a szervezeti rugalmasság különböző aspektusait a munkavállalói jóllét szempontjából. A változásra és tanulásra fókuszáló szervezeti kultúrát, valamint egy rugalmas szervezeti intézkedést, a távoli munkavégzés hatásait vizsgáltuk meg részletesebben. Módszer: Kutatásunk 203 fő magyar munkavállaló bevonásával zajlott, amely során a pandémia után tapasztalt megváltozott munkavégzési sajátosságokat és a munkavállalói jóllét aspektusait vizsgáltuk. Az adatgyűjtéshez a Denison Organizational Culture Profile (OCP) adaptabilitás skáláját, valamint a munkavállalói észlelt stressz kérdőívet (PSS), a WHO általános jóllét kérdőívét (WHO10) és az UCLA Loneliness Scale (Magányosság Skála) 8 itemes verzióját használtuk. Emellett rákérdeztünk arra, hogy a kitöltő az elmúlt két hónap során milyen gyakran végezte a munkáját otthonából. Eredmények: Az adatelemzés során Structural Equation Modeling (SEM) eljárást alkalmaztunk egy elméleti modell felállítása céljából, amely a szervezeti adaptabilitás és az otthoni munkavégzés hatásainak mechanizmusait tárja fel a munkavállalói jóllét látens változói kapcsán. Ezen belül egy multigroup elemzést is végeztünk a nemi különbségek feltárására. Következtetések: A SEM elemzés során erős modellilleszkedést találtunk, illetve kimutatható volt, hogy a szervezeti adaptabilitás pozitívan hat a munkavállalói jóllétre, míg az otthoni munkavégzésnek nincsenek szignifikáns hatásai. A multigroup elemzés során feltárult az otthoni munkavégzés nőkre és férfiakra nézve eltérő hatása. Míg a nők esetében nem találtunk szignifikáns hatást (nem szignifikáns fordított korrelációt igen), addig a férfiak esetében egy közepes erősségű pozitív kapcsolat rajzolódott ki a munkavállalói jóllét kapcsán, amely eredmény illeszkedik a korábbi nemzetközi kutatások eredményeihez is.  Kulcsszavak: szervezeti flexibilitás, adaptabilitás, otthoni munkavégzés, munkavállalói jóllét, nemi különbségek