Az akut vesekárosodást (AKI) klasszikusan prerenális, renális, posztrenális oki elrendezése mentén, illetve sürgősségi szemlélet alapján volumen-reszponzív és volumen-nonreszponzív vagy volumenrezisztens formára szokás felosztani. Nem, vagy csak ritkán találkozunk a patofizilógiai alapú felosztással, holott ez alapvetően hatással van az AKI jellegére és a lehetséges oki kezelésre. Jelen munkánkban összefoglaljuk a vese keringését meghatározó anatómiai struktúrákat, a releváns élettani és kórélettani folyamatokkal összefüggő aktuális ismereteinket. Áttekintjük a nettó veseperfúziót meghatározó artériás és vénás nyomásokat, valamint az emelkedett hasűri nyomás és a gépi lélegeztetés hatásait. A közelmúltban általunk került leírásra az ún. effektív renális perfúziós nyomás (eRPP) formulája: MAP - (IAP + CVP + MAiP), amely lehetővé teszi az intenzív osztályos betegek folyamatos és dinamikus monitorozását gépi lélegeztetés és a hasűri nyomás monitorozása mellett. Kitérünk a monitorozás egyéb módozataira és a terápiás vonatkozásokra is.