Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelentősen hozzájárul a morbiditás és mortalitás növekedéséhez, és súlyos pénzügyi költségekkel terheli az egészségügyi rendszert a világ minden táján, társadalmi és gazdasági helyzettől függetlenül. Az antibiotikumok szelekció nélküli, túlzott és felesleges használata következtében megjelentek komoly terápiás problémát okozó multidrugrezisztens (MDR) és pánrezisztens törzsek is, amelyek a jelenleg forgalomban levő antibiotikumokkal már nem kezelhetők. Ezek a rezisztens törzsek kezdeti szelekciójuk és helyi elterjedésük után, modern világunkban az utazó emberek, állat és rovar vektorok gyors és nagytávú mozgásának, valamint a mezőgazdasági termékekkel való nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően gyorsan és határok nélkül terjednek el a világ minden táján. Az antimikrobiális rezisztencia globális probléma, sürgető szükség van a felügyeletére és ellenőrzésére. A rezisztencia terjedésének megakadályozása lokális (nemzeti), és globális (nemzetközi) programot is igényel. A programnak része kell legyen az antibiotikumokkal való visszaélés csökkentése, a higiéniai infrastruktúra javítása is. Az antibiotikum stewardship program (ASP), illetve a "One Health" koncepció olyan törekvések, melyek az antibiotikum-fogyasztás és -rezisztencia tekintetében hangsúlyozzák az integrált ellenőrzési módszerek szükségességét a humán és állategészségügyben, az agrár-, illetve a környezetvédelmi szektorban is. A cikksorozat első része a rezisztenciamechanizmusokkal, valamint az antibiotikum-érzékenység és-rezisztencia meghatározásával foglalkozik.  Kulcsszavak: antimikrobiális rezisztencia, antibiotikum, rezisztenciamechanizmus, rezisztens kórokozók