Célul tűztük ki két, a felső légúti megbetegedésekben gyakran használt fajtaméz alaposabb megismerését, illetve azok hatásosságának bizonyítását in vitro körülmények között. A vizsgálatunkba hárs- és akácmézet vontunk be, amelyeket antibiotikummal történő kombinált oldat formájában is teszteltünk a P. aeruginosa baktériummal szemben. A mézminták botanikai eredetének azonosítását mikroszkópos pollenanalízissel végeztük, a minimális gátló koncentráció (minimum inhibitory concentration, MIC) értéket mikrodilúciós módszer segítségével határoztuk meg. A biofilmdegradációs vizsgálatokat és a kombinációs teszteket kristályibolya módszer alkalmazásával kiviteleztük. Eredményeink alapján mind a hárs-, mind pedig az akácméz alkalmas lehet P. aeruginosa okozta légúti megbetegedések prevenciójára, valamint a betegségek tüneteinek enyhítésére. Az általunk vizsgált mézek 50%-os oldatai hatékonyan gátolták a P. aeruginosa baktérium szaporodását. A minimális gátlókoncentrációt 20 űg/ml értéken figyeltük meg gentamicinnel történő kezelés esetében. Megállapítottuk, hogy biofilmgátló hatás tekintetében a hársméz 76%os, az akácméz pedig 69%-os gátlást eredményezett a kontrollhoz képest, illetve a gentamicinnel kombinált mézoldatok hatásosabbnak bizonyultak a gentamicinoldat önálló alkalmazásánál (58%). A legaktívabb gátlóhatást az antibiotikumos hársoldat mutatta (89%). Kulcsszavak: Pseudomonas aeruginosa, hársméz, akácméz, biofilm