Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a kérdés, hogy miként ragadhatjuk meg a jövőbeli események tervezésének képességét a múltra való személyes emlékek előhívásának fényében. Ha az epizodikus emlékezet felelős a jövőbeli események elképzeléséért, akkor átfedés mutatható ki az önéletrajzi emlékezet és a jövő elképzelése közt. Jelen narratív irodalmi áttekintésnek az a célja, hogy bemutassa a jelenlegi elméleteket, és ismertesse a kutatási eredményeket, ezáltal segítve elő egy olyan szervezeti keret kialakításának folyamatát, amely a jövőbeli gondolkodás egységes kutatásához szükséges. A cikk bemutatja az epizodikus jövőgondolkodás mögött meghúzódó idegrendszeri hálózati folyamatokat, különösen kitér a hippokampusz jelentőségére. Ismerteti a konstruktív epizodikus szimuláció hipotézist, miszerint az epizodikus emlékezés és az epizodikus jövőgondolkodás nagyrészt hasonló idegi szubsztrátokra támaszkodik, és feltételezi, hogy az epizodikus emlékezeti rendszer egyik fő funkciója, hogy az egyéni, kontextuális emlékek egységeit flexibilisen újra szervezze, és ezek alapján szimulálja az egyén számára a lehetséges jövőbeli eseményeket. Bemutatja a memóriadefi citekkel kapcsolatos kutatási eredményeket, ugyanis feltételezhető, hogy az önéletrajzi memória károsodása pszichiátriai betegségekben az epizodikus jövőgondolkodás károsodását is eredményezi. A jövőorientált gondolatok különböző funkciókat szolgálnak, mint például a döntéshozatal, a cselekvés tervezése és az érzelmi szabályozás. A cikk továbbá kitér a sémaelméletekre, mivel az epizodikus jövőbeli gondolatok generálásakor az emberek gyakran aktiválják a személyes jövőjükről szóló általános tudásukat mielőtt egy adott esemény megtörténne. A jövőbeli gondolkodás kulcsfontosságú a jólét, a célok elérése, az öregedés, az optimizmus és a klinikai állapotok megértése szempontjából. Az, hogy az emberek hogyan gondolkodnak a jövőről, befolyásolhatják döntéseiket. Az érzelmi jövőorientált gondolatok, az önéletrajzi tudásszerkezetek, és az élettörténeti sémák ismertetése kulcsfontosságú szerepet játszik az epizodikus jövőbeli gondolatok felépítésében. A memória szerepének megértése a jövőbeli események szimulációiban fontos lehet az emlékezet konstruktív jellegének és általában az emlékezeti rendszereket érintő betegségek működésének megértéséhez, ezáltal e betegségek kezelésének specifi kus megválasztásához is hozzájárulhat.  Kulcsszavak: epizodikus memória, szemantikus emlékezet, epizodikus szimuláció, epizodikus jövőgondolkozás, hippokampusz, jövő-orientált kogníció, érzelmi jövőorientált gondolatok, személyes célok