Bevezetés: A krónikus fájdalom prevalenciája 31,1%, ami jelentősen befolyásolhatja a gyermekek iskolai és mindennapi teljesítményét, társas kapcsolataikat, valamint negatív hatással lehet testi, pszichés és szociális fejlődésükre, illetve későbbi munkaképességükre is. Emiatt különösen fontos a kórkép megelőzése és kezelése. Célkitűzés: A Bethesda Gyermekkórházban kezelt, krónikus fájdalommal élő páciensek szociodemográfiai jellemzőinek és kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: A vizsgálati minta a fájdalomkezelő járóbeteg-ellátást 2013. március 1. és 2021. március 31. között igénybe vevő gyermekek (átlagéletkor: 12,5 év, SD = 3,6) alapsokasága volt (n = 164). A páciensek szülei által kitöltött fájdalomkérdőívek retrospektív elemzése során a szociodemográfiai mutatókat, a krónikus betegségeket, az alvási problémákat, az élethelyzeti nehézség fennállását és a családi anamnézist is vizsgáltuk. A fájdalom jellemzőivel, a fájdalom okozta életviteli korlátozottsággal (iskolai vagy óvodai hiányzás) és az egészségügyi rendszer igénybevételével kapcsolatos kérdésekre is választ kaptunk. Eredmények: A szülők 93%-a jelezte, hogy gyermekénél korábban fennállt vagy jelenleg is fennáll más egészségügyi probléma is a fájdalom mellett. A résztvevők 95,7%-a vett már részt a fájdalom okát tisztázó vizsgálatokon, viszont 66,9%-uknál nem diagnosztizáltak a háttérben meghúzódó betegséget. A gyermekek 66%-ánál fordult elő pozitív családi anamnézis a súlyos, krónikus betegség vagy fájdalom tekintetében. A pozitív családi anamnézis nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a fájdalom okát tisztázó vizsgálatok kezdeményezésével vagy számával (X2(df) = 0,796(1); p = 0,372; Mann-Whitney-féle U-teszt = 2426,000; p = 0,492). A gyermekek 50%-ánál volt jelen élethelyzeti nehézség, a vizsgálatra jelentkezést megelőző 3 hónapban 65%-uk maradt távol az iskolától a fájdalom miatt. Következtetés: A pozitív családi anamnézis és a jelen lévő vagy korábbi egészségügyi probléma gyakori kísérője a krónikus fájdalomnak. Az ellátás során kiemelten fontos a biopszichoszociális megközelítés, mert a fizikális tényezők mellett sokszor pszichés és szociális faktorok is kísérői a krónikus fájdalomnak, és annak fenntartó tényezőjeként is szerepelhetnek.  Kulcsszavak: krónikus fájdalom, szenzitizáció, családi anamnézis, életesemény